Olasz focigyász – tanulságokkal

– Kétségtelen, hogy a Livorno–Pescara B-osztályú labdarúgó mérkőzésen bekövetkezett tragédia döbbenetet és sajnálatot fakasztott minden jóérzésű sportbarátban. Sajnos, a 25 éves Piermario Morosini játékos esete nem az első, s bizonyára, sajnos, nem az utolsó a sportmozgalmi tragédiák tekintetében. Túloznék?

– Nem. A sportéletben, sajnálatos módon, benne van az efféle végzetes, de vétlen esemény lehetősége. Néhányszor visszanéztem a tévés klipeket, a Livorno szerencsétlenül járt játékosa többször földre huppant, ám végül lábra állási igyekezete végzetes mozdulatlanságba torkollott. Mire a medikusok csapata kezelésbe vette Morosinit, annak ifjú szíve végleg felmondta a szolgálatot. Eme rendkívül megrázó esemény kapcsán azon nyomban Fehér Miklós, a Benfica egykori válogatott csatára villant meg előttem. A magyar játékos is oly módon esett össze mérkőzés közben a gyepszőnyegen, mint szombaton az utánpótlás-válogatott olasz hátvéd.

– Gyógyíthatatlan maga az efféle tragédiák bekövetkezhetősége?

– Nem vagyok orvos, így aztán csak laikusként válaszolhatok. Szerintem, ha teljesen ugyan képtelenség kiszűrni az efféle tragédiákat, csökkentése mindenképpen indokolt és lehetséges. Először: a sportolási igazolvány időszakos láttamozásakor még tüzetesebb és sűrűbb szakmai vizsgálatot kell elrendelni a sportolóknál.

Másodszor: kimondottan a futballistákat érintő kivizsgálás mellett ajánlom valamennyi edzőnek, hogy a labda fusson többet, nem pedig a játékos. Elvégre labdarúgással és nem labdásfutásról van szó. Annak idején Jenei Imre érdemes edző éppen ezért tudott a Steauaval BEK-et nyerni, mert nem labdabirtoklásra, hanem a labda futtatására ösztökélte tanítványait. S ezúttal azon váratlan megoldásokkal nemcsak, hogy saját tanítványainak egészségét védte, hanem taktikai szemszögből ellenfeleit is meglepte.

– Tehát a labdatartásnak nincs döntő szerepe az eredményesség szempontjából?

– Számottevően nincs. Nem az a fontos, hogy, például 70–30 százalékarányban birtokold a labdát, hanem a lényeg az, mit kezdesz a játékszerrel, amikor nálad van. A modern labdarúgás ma már arra épül, hogy a tili-toli helyett 2-3 húzásos támadójáték kerüljön előtérbe; hosszú, de pontos átadásokkal – lyukraugratással.

A fáradékonyság legyőzési képelte: a futómennyiség csökkentése; a gyorsulás (robbanékonyság) állóképességgel való növelésével.