„Sándor, József, Benedek… mit kíván(hat) a (sport)nemzetnek?!...”

– Eme, a rajt–cél jelleg reményében megeresztett nyitó „adogatás” címbeli kiemelésével jelezni kívánom a mai „parti” vezérfonalát… Milyen sportmozgalmi aktualitás válthatta ki belőlem az efféle indítást?

– Szerintem az időszerűség kettős azzal együtt, hogy a téma elvileg egyetlen kifejezéssel tükrözhető: a melegséggel. Meteorológiailag a tavasz kezdetét jelzi; s a levegő hőmérsékletének folytonos melegedésével pedig azt, hogy most már az alsóbb osztályú labdarúgó-bajnokságokban is újfent beindul a második felvonásos nagyüzem.

Átvitt értelemben viszont annak szükségességére utal, hogy valamennyi szereplő által gerjesztett lelki, ún. belső melegség erősödjék.

– A fizikai felmelegedést legfeljebb a jóisten képes irányítani, szabályozni, a lelki melegség fokozatos hűléséért azonban valamennyien felelősek vagyunk. Miként lehetne ezen változtatni?

– Az ún. belső, családias melegség kulcsa a hangulatteremtés. Ha, például, a klub és csapattulajdonosok, anyagi támogatók nem változtatnak mielőbb a diktatórikus jellegű hozzáállásukon, akkor nemhogy javulással, hanem további hangulati zuhanással kell számolnunk.

Továbbmenve: egyik baj okozza a másikat, azaz, ha az edzők, szakvezetők nyugalmát tovább rombolják a felettesek, akkor a főszereplők, a sportolók, tanítványok sem lesznek képesek további maximális teljesítmény elérésére. S ha folyvást apad a teljesítmény, a tömegek, azaz a szurkolók, szimpatizánsok, egyszerű sportkedvelők – közvetve – ugyancsak feszültségforrássá válhatnak – az elégedetlenségtől. A harapófogó elv szerint felső és alsó nyomás szüntelen erősödésével a fő cselekvés leglényegesebb szereplőire, a sportolókra szendvics jellegű sors vár.

– Úgy fest, hogy óriási összefogásra van szükség a sportolás megmentéséhez…

– Így van! A helyzet világviszonylatban is romlik, mifelénk viszont kimondottan ijesztő állapotokban mutatkozik meg, úgymond roncs állapotban van. Az említett összefogásban óriási szerep hárul a sajtóra és a médiára. Ugyanis e két „megmentési eszköz” nagyot lendíthetne a helyzet javulásán, ha azokat is a sportot értők, illetve a sportolókat megértők irányítanák. Ha a kommunikáció említett eszközei továbbra sem változtatnak felfogásbeli működésükön, akkor oda jutunk, hogy mind az írott, mind pedig az elektronikus média egyre több, már a bűncselekménnyel határos eseményekről, zavargásokról fog tükörképet adni, s kevésbé a sportolók erőfeszítéseiről, illetve kiugró csúcsteljesítményeikről…

Adogató: Berki Fláviusz

Fogadó: Berecz Sándor