Sportemberi hangok

zengték be az Oltchim–Győri ETO női Bajnokok Ligája kettős kézilabda-elődöntőt. Az alaphangot egy volt világbajnok játékosból lett érdemes edző adta meg: Radu Voina. 

Az elmúlt három és fél évtizedben volt alkalmam néhányszor elbeszélgetni vele; mindig tudott valami újjal előrukkolni, ám egyvalami folyton változatlan maradt: a sportemberi gerincessége. Túlzás nélkül állítom: tanítani való Radu Voina szakmai hozzáállása, szerénysége, jólneveltségről árulkodó magatartása.

Emlékeztetőül néhány idevágó szóklip a már említett BL-elődöntő kapcsán. Nos, a jeles szakvezető már az első (vâlceai) találkozó előtt hangsúlyozta: a magyar bajnokcsapat esélyesebb a továbbjutásra; egyénileg több klasszisjátékosa van, mint az Oltchimnek. Az egyetlen tényező, amivel a Győr csapata két vállra fektethető, az egységes és szüntelen lelkesedés. Ugye, négygólos félidei ETO-vezetést követően az Oltchim végül négygólos győzelmet szerzett. A visszavágó előtt is „talajon maradt” Radu Voina, a román bajnok mestere: „Kézilabdában a négygólos előny nem jelent semmit; a Győr jobb csapat, 60–40 százalék a javára szóló továbbjutási esély aránya.

A kettős összecsapást végül a papírforma igazolta: a magyar bajnok a visszavágó alapján viszonylag simán jutott elődöntőbe, ám a román csapatnak nincs szégyellnivalója. Hiszen szakvezetése mellett arra is figyelni kell, hogy Győr jelenleg ellenfelénél legalább négy góllal jobb.

Érdemes rávilágítani arra is, hogy a skandináv kézilabdázás hegemóniája a Dánia és Norvégia szakmai összefogásával indult be. Nos, a román–magyar szakmai társulás hasonló eredményességet hozhat.