Egérbe mondom... (Zöld-fehérek feketében)

Üllői úti gyász

2011. november 3. 21:18 (csütörtök) /

● Nem kizárt, hogy Kosztolányi Dezső is gyertyát gyújtott a halhatatlanság mezején. Ha még közöttünk lehetne, bizonyára újabb lírai remekművel rukkolna elő, megelevenítve az utókor számára a mindenszentek napja előestéjén bekövetkezett ferencvárosi gyászt. E költőóriásunk lélekben örökre velünk van, így aztán meg merem tippelni e szomorú eseménnyel kapcsolatos esetleges gyöngyrím-füzérének címét: Üllői úti gyász. ● Meghalt a Császár! Éljen (szívünkben) a Császár! Bizonyára Albert Flórián a gyepszőnyegről végérvényesen a focibarátok szívébe költözött. Vigyázzunk rá!... ● Jómagam mindhalálig Vasas-drukker maradok, ezzel együtt a végső búcsú alkalmával megvallom: az „aranylabdás Flóri” nemcsak a fradistáké volt, hanem egy olyan nemzeti kincset jelképezett, amelyre minden magyar büszke lehet. ● Albert Flóriánt nem mindenki kedvelte, mert emberileg nem mindig tudott felnőni a 75-szörös válogatott Alberthez. Volt olyan időszak, amikor kettészakította a Fradi-szurkolótábort azáltal, hogy karátos csapattársában, Varga Zoltánban jobbára ellenségképet látott. 1991 szeptemberében, például, amikor 50. születésnapját ünnepelte az Üllői úti Stadionban, Flóri zokon vette, hogy a disszidálásból hazatért Varga Zoltánt nagyobb ováció fogadta a nézőtérről, mint őt, az ünnepeltet. A Ferencvárosi Torna Clubbon belül sem volt mindenkivel felhőtlen a viszonya, miután 1974 tavaszán, 33. életévében térdsérülése miatt végleg visszavonult az aktív szerepléstől. Tudniillik nemigen mert nyilvános szereplést vállalni edzőként. A technikai igazgatói titulus mögé rejtőzve maradt kapcsolatban az FTC-vel, hisz gyakorlatilag nem vállalt kimondottan felelős szerepkört. Tartott attól, hogy szakvezetőkénti bukdácsolása esetén kikezdik, ő viszont nem tudta elviselni játékosként sem a bírálatot. ● A sors ajándékaként hatott rám az Albert Flóriánnal való személyes találkozás. Kellemesen elbeszélgettünk, ám, ha a szakmai kérdésekkel kellemetlenkedtem, azt zokon vette, s gyorsan rendelt egy újabb fröccsöt... ● Életének utolsó évtizedében összetorlódtak körülötte a kellemetlenségek, eltorlaszolva szívkamráit. Többek között fia sportpályafutása kiforratlan maradt; korán elveszítette feleségét; az FTC kipottyant az első osztályból. Részvétem a családnak és a fradisták népes táborának.

(Berecz) 

Hozzászólások