Gáspár-Barra Réka

Ajándékutalványokat ígér a helyi önkormányzat a petrozsényi közoktatásban dolgozó pedagógusoknak. Tiberiu Iacob Ridzi polgármester szerint idén március elsején ünneplik Petrozsény megyei rangú várossá nyilvánításának 40. évfordulóját. Ez alkalomból szándékszik az önkormányzat megajándékozni a helybeli pedagógusokat, 7-7darab, egyenként 50 lej értékű ajándékutalvánnyal, elismerésként a város szellemi fejlődése érdekében kifejtett munkájukért.

Szászváros 1224-ből származó első írásos dokumentumánál jó kétszáz évvel korábbi leletek kerültek felszínre a napokban a város központjában történő ásatások során.– A polgármesteri hivatal épületének bővítése érdekében a rutinszerű ásatásokat végeztük Szászváros központjában, s ahogy mélyebbre és mélyebbre haladtunk újabb és újabb korok emlékei tűntek fel – mutat a városközponti régészeti telepre Costin Ţuţuianu dévai régész, aki szerint várható volt, hogy a középkori vár közvetlen közelében fekvő telken régi korok emlékei tűnjenek fel.Lángokban állt a városKözvetlenül a telken lebontott, XIX. századi ház alapja alatt nem sokkal négy évszázaddal korábbi épületnyomok kerültek felszínre. – A megégett tégla-, és megszenesedett gerendamaradványokból ítélve ez a réteg őrzi a XVI. századi Szászváros nyomait – mondja Mihai Căstăian, régész, a helybeli múzeum igazgatója. A török invázió idején minden bizonnyal nagy tűzvész pusztított a városon, erre utal az Oszmán Birodalom nagy történészének, Evliya Çelebinek feljegyzése is, amikor krónikájában kijelenti, hogy „Szászváros lángokban állt”.– A tűzvész nyomait őrző réteg alatt már nehezebben megy az ásatás. Itt minden bizonnyal lápos terület volt és a talajvíz kitartóan nehezíti a munkánkat – állítja Ţuţuianu. Jelentős erőfeszítéssel azonban sikerült három méter mélyre leásni, ahol XI. századi cseréptörmelékekre találtak a régészek. Nincsenek falak, építmény-nyomok, de a cserepek ilyen mélységű jelenléte azt bizonyítja, hogy Szászváros területét már korábban is lakták – vélik a kutatók. Sajnos csupán edénytörmelékből nem lehet megállapítani, hogy milyen népcsoporthoz tartoztak az itt élők, hiszen ekkor már e térségben igencsak egységes megmunkálást mutattak az agyagtárgyak. Elkallódott római nyomokAz ásatások során viszont ennél még régebbi leletek is felszínre kerültek. – Elég jelentős mennyiségű római kori tégla- és cseréptörmeléket is kaptunk, ami minden bizonnyal a későbbi korok építkezéseinél töltőanyagként került e helyre egy közeli lelőhelyről – állítja Mihai Căstăian, rámutatva, hogy a római korabeli tégladarabok XII.-XIII. századi rétegekből kerültek felszínre. A régész állítása szerint amúgy az utóbbi ezer évben körülbelül két méternyi földréteg rakódott a most feltárásra kerülő telekre.A régészek úgy vélik, miután sikerül mintát venni valamennyi kor maradványaiból, a területet visszatakarják, és tovább folytatják az építkezést. – Ha templom, vagy egyéb épületmaradványra bukkantunk volna, akkor bizonyára más sors várt volna e telekre, de a törmelékek feltárása nem indokolja azt, hogy szabadtéri múzeumot alakítsunk itt – véli Mihai Căstăian.

– Ügyészi kivizsgálást fogunk kérni idéntől az álbeteg bányászok esetében – jelentette be ePetru Drăgoiescu, a Zsilvölgyi Kőszénbányavállalat (CNH) munkavédelmi igazgatója. Állítása szerint ugyanis, a CNH-nál az utóbbi másfél évtizedben több száz évnyi szabadságot kértek és kaptak a bányászok betegség ürügyén. Csupán 2007-ben 264 762 napnyi betegszabadságot könyveltek el vállalati szinten, ami 725 évet tesz ki. A bányászmunka kétségtelenül nehéz és igénybe veszi a szervezetet, de épp ezért részesülnek a bányászok számtalan kedvezményben, többek közt a 45 éves nyugdíjaztatási korhatárban. A szakmai betegségeket is nagyon komolyan vesszük, de ilyen esetek a fenn említett betegszabadságolásoknak csupán az 5 százalékát teszik ki – állítja Drăgoiescu, akinek meggyőződése, hogy a bányászok jelentős része visszaél a betegszabadságokkal. Véleménye szerint a csúcsot az állítólagos TBC-sek viszik, akikkel elvileg állandóan tele kellene legyen a megye egyetlen, algyógyi tüdőszanatóriuma. De a bányászok nagy része csak papíron páciense ez egészségügyi intézménynek. A legtöbb visszaélés a statisztikák szerint Lónyán történt az elmúlt évben, ahol bizonyos időszakokban az aktív munkaerő 21%-a volt betegszabadságon. Drăgoiescunak meggyőződése, hogy a bányászok ez idő alatt saját üzeleti ügyeiket intézik, többnyire Olténiában. Idéntől azonban a körmükre nézünk és minden gyanús esetben törvényszéki kivizsgált fogunk kérni – fenyegetőzik a munkavédelmi igazgató.

Tavaly ilyenkor még a legpesszimistább előrejelzések is arról szóltak, hogy idén tavasszal elkezdődik a IV-es páneurópai folyosóként emlegetett autópálya Hunyad megyei szakaszának, pontosabban a Déva-Szászváros közti kerülőútnak a megépítése. Tíz nap múlva beköszönt a március, és a Hunyad Megyei Tanács szóvivője szerint jelenleg tervezik(!) a versenytárgyalást azon cégek számára, amelyek az autópályaterv kidolgozásánál nyújtanak majd szakmai tanácsadást. Magyarán, egyelőre nem történt az égvilágon semmi!Tavaly, Ludovic Orban szállításügyi miniszter egymás után háromszor járt Hunyad megyében és utóbbi, júliusi látogatás alkalmával bejelentette, hogy a Dél-Erdélyen átvezető autópályából legsürgősebben a Nagyszeben–Déva szakaszt építik meg, mert belátta, ez a legzsúfoltabb útja az országnak. Tavaly nyáron még arról beszéltek, hogy legkésőbb októberben elkezdődik a munka. Aztán kiderült, hogy a jó ideje kifizetett megvalósíthatósági tanulmány már aktualitását vesztette, az újragondolására pedig négyhónapos haladékot kért az illető cég. Persze, még ezután kezdődik a tervezés érdekében kiírandó versenytárgyalás – ami állítólag most van készülőben –, s csak azután jöhet az újabb licit a kivitelezésre. Szóval most már az optimistábbak mondhatják azt, hogy talán jövő tavasszal megtörténik az első kapavágás az autópálya nyomvonalán.Amúgy jelenleg Szászváros és Déva között a 80%-ban kétsávos úton napjában átlagban 25 ezer autó közlekedik. Ez a szám nyáron másfélszeresére nő. Az autópályának e szakasza összesen 32,8 kilométeres kerülőutat jelent a Maros partján, két feljáróval: Solymoson és Ópiskin. A tavalyi kivitelezhetőségi tanulmány szerint 170 millió euróra becsülték ez útszakasz árát, amiből 75% lenne ISPA-támogatás, a többi kormánypénz. Csakhogy mire valóban építésre kerül a sor ez az összeg minden bizonnyal megugrik, már csak azért is, mert az autópálya csupán Déva-Szászváros közötti szakaszának megépítéséhez a kisajátítások, meg kimondott építkezési költségek mellett 27 közüzemi szolgáltatóval kell szerződést kötni a hálózataik módosítására.

Csupán három, versenytárgyalásra kiírt parcella kelt el a hét elején a vajdahunyadi ipari parkban. A közel 200 ezer négyzetméteres ipari park 26 parcellájából ez év elején még nyolc várt gazdára. Bár a meghirdetett versenytárgyalást megelőző időszakban összesen tíz cég érdeklődőtt a pályázati feltételekről, a hét elején csupán hárman jelentek meg és kötöttek is szerződést az ipari park vezetőségével. – Mindhárom cég anyavállalata Hunyad megyében székel és a csernaparti váropsban akarnak újabb gyárat létesíteni – nyilatkozta Mihail Klusch, az ipari park igazgatója. Állítása szerint a cégek már az idei év végén be akarják indítani a termelést a leendő csarnokaikban, újabb 300 körüli munkahelyet biztosítva a vajdahunyadiaknak.Az egyik vállalat műanyag termékeket fog gyártani, a másik fa alapanyagú bútor és nyílászárók gyártását tervezi, a harmadik pedig elektronikai cikkehez szükséges alkatrészeket gyárt majd.

41 ezer négyzetméternyi telket vásárolt meg egy izraeli érdekeltségű üzletlánc Vajdahunyad határában. A tervek szerint az idei nyár derekán kezdik el a csernaparti város első igazán nagy bevásárló és szórakozó központjának a megépítését a település Alpestes felöüli bejáratánál. Mircea Diaconu, önkormányzati szóvivő szerint a befektetés értéke 37 millió euróra tehető és 2010 tavaszán kerül majd átadásra.

Hamarosan elkezdődhet az első vízierőmű megépítése Vajdahunyad közelében. A várost ellátó vízvezetékre tulajdonképpen két erőmű építését tervezzük, egyiket Hobicánál, a másikat Teleknél. Ez utóbbi létesítményre vonatkozóan tegnap állították ki az építkezési engedélyt – jelentette be Nicolaea Schiau polgármester.Az erőműépítés terve már jó két éve terítékre került. A kezdeményező egy dévai székhelyű magáncég volt, amely meg is pályázta a Környezetvédelmi Alapból (Fondul de Mediu) a munkálat költségeinek finanszírozását. A két erőmű megközelítőleg egy millió eurós befektetést jelent, de ez minden bizonnyal megtérül – állítja a polgármester, pozitív példaként említve a hasonló jellegű létesítményt, amelyet 2006 novemberében adtak át Algyógyon és amely 37KWh-s teljesítményével is gazdaságosan működik. Ráadásul Vajdahunyadon, a Csolnakosi gyűjtőtóból kiinduló vízvezeték hozama nagyszerűen szabályozható, így állandó jelleggel működhet majd az erőmű.A csernaparti városnak mindenképpen kapóra jön e befektetés, hiszen az ehhez szükséges telekkoncesszió és építkezési engedély fejében, szerződésbe foglalták, hogy a város 30%-os engedménnyel kapja majd az áramot Telekről. Ezt a kedvezményt elsősorban a város közvilágításának biztosítására szeretnénk fordítani, hiszen tavaly is közel egy millió lejt költődött erre – mondja a polgármester.A vízerőműnek amúgy 1,8MW/h lesz a kapacitása. A megtermelt energia nagy részét az országos áramszolgáltatási rendszeren keresztül kívánják majd értékesíteni.

Elvesztették főtámogatójukat a vajdahunyadi sportklubok, miután a helyi önkormányzat nem újította meg erre vonatkozó szerződését a kohászati kombinát tulajdonosaival. Ez utóbbiak ugyanis a vállalat megvásárlásával együtt átvették a helyi sportklubok finanszírozását is, mindenekelőtt a FC Corvinul focicsapat támogatását, amely 2005-ös megszűnéséig 150 ezer dolláros évi támogatásra számíthatott. 2006-ban hasonló összeget kapott a kombináttól a focicsapat utóda a Corvinul 2005. A klubvezető és a városi tanács közötti nézeteltérések nyomán azonban az Arcelor Mittal vezetősége tavaly már az önkormányzattal kötötte meg a szponzorizálási szerződést, amelynek nyomán a szintén 150 ezer eurós éves támogatás 64%-át a futballcsapat kapta meg, a további összeg pedig megoszlott a többi helyi sportklub között. A szerződés azonban lejárt és úgy tűnik az önkormányzat nem is igyekszik megújítani.Nicolae Schiau polgármester abban bízik, hogy majd a kombinát vezetősége keresi fel őt ajánlatával. Ez utóbbi képviselője azonban úgy véli, ha valakinek pénz kell akkor kérjen. Én úgy tudom, hogy a szponzorizálások úgy zajlanak, hogy valaki támogatást kér és szerencsés esetben meg is kapja – fogalmazott sajtónak tett nyilatkozatában Ionel Borş, a hunyadi kombinát vezetőségének tagja. Egyelőre azonban senki sem lép a szerződésmegújítás érdekében, pedig már lassan két hónap telik el az évből és a sportklubok, illetve az önkormányzat költségvetésében igazán volna hely e támogatási összegnek.

Tizenhárom megyében hirdettek japán sztrájkot tegnap a diákok – nyilatkozta Nemes Előd, a Kovászna Megyei Diákönkormányzat koordinátora, aki egyben kezdeményezője is volt az akciónak. Régiónkban elvileg Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megye diáksága sztrájkolt. A dévai Téglás középiskolában ugyan nem sikerült elérni a diákszervezet vezetőjét, de a tizenkettedikes Theiss Eliza nyilatkozata szerint itt nem került sor tiltakozásra. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nem támogatjuk a 97/2007-es rendelet módosítását, annak érdekében, hogy a 18. életévüket betöltő diákok is részesüljenek a gyermekpótlékban – mondta tegnap a Téglás diáklánya. Hunyad megyében amúgy 5000 aláírást gyűjtöttek össze a diákok a kérés támogatása érdekében és a hónap elején át is nyújtották azt a megyei terepszemlén lévő tanügyminiszternek. Nemes Előd szerint a Képviselőház Munka- és Gyerekvédelmi bizottsága ugyan már módosította a 97/2007-es rendeletet, de amíg ez végleges formában meg nem jelenik a Hivatalos Közlönyben, addig a nagykorú diákok nem jogosultak a pótlékra. Ez a folyamat egy-két hónapig is eltarthat. Sztrájkunkkal épp ez időszak lerövidülését kívánjuk elérni – nyilatkozta a tegnapi japánsztrájk kezdeményezője, aki szerint az akció akár egy hétig is eltarthat.

Közúti rutinellenőrzés során bukott le az az öttagú nagyszebenicsapat, amely Fehér és Hunyad megye bevásárlóközpontjaiban garázdálkodott az utóbbi napokban. Összesen 1.500 lej értékben lopkodtak össze élelmiszert és kozmetikumokat – nyilatkozta tegnap Niţu Bogdan rendőrségi szóvivő. A tolvajok videokamera nélküli boltokat szemeltek ki maguknak, többnyire kisvárosokban és miután megrakták a náluk lévő táskákat a tűzvész esetén használandó kijáraton távoztak. Hétfő délután egy piskii boltban pakolták jól meg táskáikat és taxival készültek lelépni. A rendőrség azonban közúti ellenőrzés során elkapta őket. A csapat legfiatalabb tagja 13 éves, a többiek viszont nagykorúak, legidősebb közülük már az ötvenen is túl van. Mindannyiuk ellen bűnügyi eljárás indult.

Mától új épületbe költözött a vajdahunyadi polgármesteri hivatal jó néhány részlege. Így a lakosságnak nem kell már tülekednie a szűk folyosókon és irodákban, hogyha adót, illetéket akar fizetni, vagy bármilyen más ingatlanügyi, közszállítási vagy szociális problémával keresi fel a hivatalt. Ugyanis mindezen részlegek átköltöztek a régi hivatallal szembeni épületbe, amelyet 595 ezer euróért vásárolt meg az önkormányzat. A hitelből biztosított összeget 15 év alatt fogják megtéríteni. De legalább az adófizetők kicsit jobb kedvvel hagyhatják ott pénzüket a hivatalban, hiszen nem kell még sort is állni ahhoz, hogy megkönnyíthesse az ember a pénztárcáját.

Röpke egy hónap alatt jóformán kiszorultak a könyvesboltok Déva központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestős könyveket meg szótárakat árul, mert erre még van igény, a nagyobbak beférkőztek a gomba módra szaporodó bevásárlóközpontokba, s van, aki teljesen feladta a harcot. Déva esete természetesen nem egyedi.– Nekünk Marosvásárhely központjában kellett feladnunk a boltunkat, és egy kevésbé költséges helyiséget bérelni, mert már több ezer dollárban számolták a bért – állítja Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója. Véleménye szerint a jelenség egész Erdélyre – de az országra is – jellemző, sokszor adódik olyan eset, hogy a könyvklub partnerkönyvesboltjai képtelenek kifizetni tartozásukat a forgalmazó felé, mert ingük-gatyájuk rámegy a helyiségek bérlésére, fenntartására. A gyakorlatilag legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak régiónkban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőnk sincs – ismerteti a jelenlegi helyzetet Kósa Géza. Egy könyv száz emberreEz azonban szerencsére nem jelenti azt, hogy régiónkból teljesen kiszorult a magyar könyv. Bár Déván, a központi boltok már felszámolásuk előtt jó néhány évvel lemondtak a magyar nyelvű könyvek forgalmazásáról, és épp az EMK indította be régiónkban a postai, sőt ma már on-line könyvrendelés szokását. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. Ami a tavalyi könyvrendelési átlagot illeti, Hunyad megyében például, száz emberre nem jut egy megvásárolt könyv. A legjobban álló Arad megyében is, összesen 603 rendelés volt tavaly. Természetesen vigaszként szolgálhat, hogy talán emellett más forrásból is felkerül egy-egy kiadvány a családi könyvespolcra. De bizonyára nem sok, hiszen ha a hazaküldött katalógus igazán bőséges kínálata sem fogja meg az embert, akkor kevésbé valószínű, hogy könyvvásárlási céllal tegyen kirándulást egy-egy nagyobb erdélyi vagy magyarországi városba. Habár elvétve erre is van példa. Szupermarketek standjaira költöztekTény, hogy a könyvek már nem tartoznak a mindennapi szükségletek közé. Bár, aki mégis könyvforgalmazásból kíván megélni, az épp arra törekszik, hogy a hétköznapi áruk közé csempéssze be a könyveket is. Déván is az egyik legnagyobb forgalmazó épp azért adta fel központi boltját, hogy a leendő pláza keretében áruljon majd. És máris jelen vannak a könyvstandok a Real, Artima, Trident hipermarketekben. A nemrég felszámolt dévai könyvesház is valami hasonló rendszerű dologgá készül átalakulni. Utóbbi bérlője, a Libra könyvesbolt ugyan kiszorult egy külvárosi negyedbe, de a helyiség tulajdonosa a mendemondák szerint szintén könyvesboltot akar nyitni, csakhogy nem saját szakállára, hanem bérbe adva az üzlet standjait a kiadóknak. Ez talán még hasznot is hozhat a házhoz. Feltéve, hogy a kiadóknak is sikerül alkalmazkodniuk a mai igénykehez. A szépirodalom ugyanis, az agyon mediatizált díjazott sikerkönyveken túl már nem nagyon adható el. – Amit még keresnek, azok a szótárak, atlaszok, útikönyvek, kifestők és még hiány is mutatkozik szakkönyvekből, melyeknek kiadását már nem nagyon vállalja fel egyetlen hazai kiadó sem – állítja Căsălean Gabriela, a Libra könyvesbolt vezetője. Véleménye szerint ma már a könyvárusítás nem kifizetődő, és ha figyelembe vesszük, hogy Déván az utóbbi egy hónap során három városközponti könyvesbolt kellett feladja a helyiségét és velük együtt ez egyetlen antikváriuma is a városnak, akkor el kell fogadnunk, hogy megállapítása igaz.

Kitartóan pozitív tendenciát jósol a román gazdaságnak Winkler Gyula, EU-parlamenti képviselő. Az általa 5 százalékosra becsült idei gazdasági növekedéshez azonban véleménye szerint nyitni kell a Távol-Kelet illetve Oroszország felé, és természetesen a kormány fokozott figyelmet kell fordítson arra is, hogy elkerülje az idei választási év kampánycsapdáit: az állami támogatások felelőtlen osztogatását. Minderről szombaton, dévai sajtóértekezlete alkalmával nyilatkozott a képviselő.Winkler Gyula, Európai parlamenti képviselő, két héten belül immár másodszor tért vissza, a román gazdaság idei kilátásainak elemzésére. Véleménye szerint idénre is legalább 5 százalékos növekedés várható a hazai gazdaság terén. Előrejelzésének hitelességét alátámasztandó, Winkler felemlegette tavaly januári „jóslatát”, amikor 7 milliárd felettire becsülte a 2007-es külföldi beruházások értékét Romániában. Ez be is jött, a Román Nemzeti Bank által közzétett gazdasági statisztikák szerint 7,069 milliárd eurós külföldi beruházást vonzott Románia az elmúlt évben. Ez az összeg még idén is tartható, hiszen az euro-övezet államaiban Romániaival szemben átlagosan már csak alig 1,6% körüli a gazdasági növekedés és ez komoly előnyt jelent Romániának. Winkler a gazdaság pozitív tendenciái között említette a külföldi beruházások, illetve a hazai export növekedését és szerkezeti átalakulását is. Állítása szerint az utóbbi két évben a mérleg nyelve a közepes és magas feldolgozottságú árúk irányába billent az exportot illetően, ami azt jelenti, hogy egyre inkább visszaszorul a kizárólag külföldi nyersanyagon alapuló, kizárólag szalagmunkát végző munkaerőre alapuló termelés, és egyre nagyobb mértékben vannak jelen az export-termékekben a hazai alapanyagú áruk.A román gazdaságban viszont hosszú távon visszaüthet a szűk külföldi piac, amely kétharmadában az EU tagállamokra korlátozódik – fogalmazott Winkler. Nagyon fontos lenne a nyitás a távol-keleti országok, India, Kína felé. – Meg kell találni azt a lehetőséget, hogy a román gazdaság és kereskedelem felkapcsolódjék azokhoz a globális övezetekhez, ahol magas a gazdasági fejlődés, Ázsiára, gondolok itt Indiára és Kínára, de nyílván rendezni kell gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal is, hiszen energetikai szempontból Moszkva Románia legfontosabb partnere – hangsúlyozta az EU-képviselő. Mindez azonban nem egy-két hónapon belül fog megtörténni és a globális gazdasági tendenciákhoz való szerencsés felzárkózás esetében is Romániának még minimum egy évtizedre van szüksége ahhoz, hogy az európai uniós átlaghoz felzárkózhasson.

Hétvégén ömlesztve kárpótolódtak a dévaiak az idén elmaradt tél miatt. Hó ugyan alig hullt néhány centiméter, de a kemény hideg hamar ráfagyasztotta a nagy hópelyheket az utcákra, így pár óra alatt igazi korcsolyapályává vált a város. Elő is kerültek rögtön az idei télen jócaskán berozsdásodott szánok, hiszen az igazi télre vágyó gyerkőcök jogosan aggódtak, hogy pár nap alatt újra eltűnik a várva várt hó és jég. A felnőttek, különösképpen az autóvezetők azonban nem igazán lelkesedtek a bekeményítő télnek, s főleg annak nem, hogy hétvége lévén az önkormányzat a füle bojtját sem mozgatta a hótakarítás végett. Nem sózták le, nem kotorták az utakat. A napsütés biztosította ingyenes jégolvasztásra pedig egyelőre nem számíthatnak, hiszen az időjárási előrejelzések csupán keddtől ígárnek jelentős felmelegedést.A hétvégi hó amúgy egész Hunyad megyét fehérbe vonta. A Zsil völgyében többcentis hótakaró borítja a városokat, a Sztrázsán, Párengen pedig 60-80 cenitméteres a hó. A libegők, sífelvonók mindenütt rendben működtek a hétvégén, a téli sport kedvelőinek nagy örömére.

Egy hónapon belül megoldódhat a 18. életévüket betöltött diákok gyermepótléka körül kialakult zűr – nyilatkozta tegnap Déván Gheorghe Barbu, a parlament munkaügyi bizottságának tagja. Állítása szerint a bizottságban döntés született arról, hogy a 97/2007-es kormányrendelet ellenében, visszaálljon a Barbu minisztersége idején kiadott 44/2005-ös rendelet, amely biztosítja a 18 éven felüli közép- és szakiskolás diákok sázmára is a gyermekpótlékot. A kormány tavalyi rendeletével idén január elsejétől vonta meg e támogatást a felnőtt sorba kerülő diákoktól, széleskörű elégedetlenségre adva okot ez utóbbiak körében. A rendeletet hozók arra hivatkoztak, hogy a 18. életévüket betöltő diákok már nem jogosultak a gyermekpótlékra. A parlament munkaügyi bizottsága viszont úgy véli vissza kell állítani a korábbi rendszert a diákok támogatása terén és ha más néven is, de biztosítani kell a közép- és szakiskolások pótlékát függetlenül atoll, hogy hány évesek. Természetesen e döntés csupán azokra vonatkozik, akik rendes időben kezdték meg az iskolát és egyszer sem hagytak ki vagy ismételtek tanévet. Barbu szerint a tavaly érettségiző 300 000 diák közül legalább 250 ezren töltötték már be az utolsó tanévükben a 18 évet. Tehát e kérdés sok diákot érint, viszont az országos költésgvetésben nem jelent különösen nagy tételt a számukra kiutalandó pótlék – véli a képviselő, aki abból kiindulva, hogy a parlament munkaügyi bizottságában minden párt képvisleője támogatta a pótlék visszaállítását, bízik benne, hogy a plénumban is megszavazzák az erre vonatkozó módosjtó javaslatot. A kimaradt pótlékokat azonban visszamenőleg már nem fogják folyósítani.