Békemisszió

Kijev, Moszkva, Peking, Washington – ezek Orbán Viktor békemissziójának állomásai. A magyar kormányfő világméretű diplomáciai offenzívát indított el a béke céljából.

Békéről már eddig is sokan és sokat beszéltek, de magától nem következik be. A fegyvernyugváshoz parancs szükséges. A háború azon nyomban, egyik pillanatról a másikra véget érhet, ha Putyin kiadja a tűzszüneti parancsot és kivonja csapatait Ukrajnából, a Kreml teljhatalmú ura viszont nem hajlandó erre. A békét tehát ki kell kényszeríteni, Orbán Viktor pedig erre vállalkozott. Nem könnyű feladat, a magyar kormányfő mégis elindította békemisszióját, s az sem hátráltatta, hogy Putyin napokkal korábban utasította el Erdogan török elnök hasonló közvetítői kezdeményezését. A magyar diplomácia ismét nagyságrendekkel Magyarország világpolitikai súlya fölött teljesít a világporondon.

Kijevben Orbán kiharcolta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását a Zelenszkij elnökkel való tárgyaláson, és ukrán tannyelvű állami iskolák magyarországi létesítésére vállalt kötelezettséget. Ukrajna fontolóra vette Orbán javaslatát, hogy még a béketárgyalások előtt kössenek tűzszünetet, Kijev viszont nyilván nem hajlandó egyoldalú tűzszünetre. Putyin nem hajlandó tűzszünetre, fegyvernyugvásra csakis az ukrajnai helyzet végső rendezése után lehet szó, szögezte le az orosz elnök immár sokadszorra. Csak azután hajlandó tárgyalni, miután maradéktalanul teljesülnek egyoldalú feltételei, szögezte le Putyin Orbánnak. Vagyis Ukrajna adja át Oroszországnak a Krím-félszigetet és 4 megyét, beleértve Donyeck, Herszon és Zaporizzsia azon területeit, amelyeket az orosz hadsereg a harctéren nem tudott meghódítani! Ezen felül Ukrajna mondjon le a NATO-tagsági célokról, Kijevben oroszbarát bábkormányt kellene felállítani, amely lényegében lefegyverezné az ukrán hadsereget. 

Ilyen merev feltételek mellett nyilván nehéz békéről beszélni, Orbán ezért Pekingben folytatta, belátása szerint Kína az USA és az EU mellett olyan nagyhatalom, amely befolyásolhatja az eseményeket, noha utóbbit inkább udvariasságból említette a két óriás mellett. Kína valóban komoly nyomást gyakorolhat Oroszországra, gazdaságilag utóbbi lényegében kínai gyarmattá vált. Hszi Csin-Ping kínai elnök rövid pórázon tarthatná Putyint, mégis jelentős mozgásteret enged Moszkvának: Kína aligha bánja, hogy Oroszország villámhárítóként magára vonja a Nyugat haragját, és teljesen kiszolgáltatott helyzetbe manőverezi magát. Putyin rá is tett egy lapáttal, miközben Orbán a béke lehetőségeiről tárgyalt Pekingben a kínai elnökkel, az orosz hadsereg nagyméretű támadást indított Kijev ellen.

Pekingből Orbán az USA-ba repült, a világméretű békemisszió utolsó állomására, a NATO-csúcsra, de valószínűleg Trumppal is tárgyal, nemcsak a jelenlegi washingtoni vezetéssel. 

Bárcsak sikerrel járna kezdeményezése, de a békéhez mások akarata is szükséges, egy kis ország vezetőjének párját ritkító erőfeszítése nem elég.