A kétszáz éves Winkler-ház sorsa

Írta:
2026. szeptember 7. 14:54 (hétfő) /

A város történelmét kicsit is ismerők tudják, Arad (sajnos) nem dicsekedhet sok-sok évszázados építményekkel. Mint Nyugat Európa.  Mifelénk a mintegy 140 éves török hódoltság előtt és alatt emelt építményeket a történelem viharai, meg a korszerűsítés igénye mind megsemmisítette. A 18. század eleji épületek közül csak a szerb ortodox templom és az újaradi római katolikus plébánia az, amelyről bizonyosan állíthatjuk építésének időpontját. Annak a századnak a közepén épült Flórián-kápolnát a kommunista érában, műemléki besoroltsága ellenére, egyetlen éjszaka alatt tüntették el a hatóságok. Akárcsak az egykori Török-házat a Heim Domokos (korábban Hal) téren. 

Szóval nincsenek sok évszázados építményeink, ezért fokozott figyelmet kell(ene) fordítanunk a megmaradtakra. Nemrég szomorúan vettük tudomásul a Nyugati Jelenben is megjelent hírt, miszerint megszűnik az előző magyar kormány által létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA). Ennek tulajdonában van (volt?) két aradi ikonikus építmény: a régi színház és a Fehér Kereszt Szálloda. Mindkettő évtizedek óta (elsősorban a színház) sürgős restaurálásra szorul. 

A féltett épületeink sorában harmadikként lehetne említeni a Tribunul Dobre (Asztalos Sándor) utcai egykori Winkler-házat. Az épületet 1815-ben emeltette a bécsi származású Winkler aradi kereskedő. A két utcára néző épületet a tulajdonos 1851-ben egy emelettel „megtoldotta”, azt a bejárat fölötti kovácsoltvas díszítésen meg is örökítette. 

Az épület nevezetessége a vastuskó, amelyről A magyar  ritkaságok. Gyűjtötte és magyarázza Tóth Béla (Bp., 1899. 179–180. oldal) című kiadványban a következőket olvashatjuk:

„Az aradi vastuskó a Winkler-féle házon áll, mintegy hetven év óta. Eredetét Heim Adolf így mondta el szíves tudósítómnak, Blau Marcellnak: »Atyám, Heim Móric, lakatos volt Temesvárott, midőn az aradi kereskedő, Winkler felszólította, hogy újonnan épült házának e célra szánt fülkéjébe készítse el a bécsi vastuskó mását. Midőn atyám a bécsi eredetű Winklertől azt kérdezte: mit is jelent tulajdonképpen ez a vastuskó, Winkler elmondta a régi erdő utolsó fájáról szóló ismeretes legendát, s említette azt is, hogy a bécsi ’Stock im Eisen’-ba remeklő lakatoslegények egy-egy szeget szoktak verni annak jeléül, hogy a bűvös lakatot nem tudták kinyitni. Az aradi tuskó is e célra szolgált, amit a beléje vert több száz szeg bizonyít.« E közlésnek az a hibája, hogy az aradi vastuskó lakatjának megpróbálása ugyan nem juthat senkinek eszébe, nem pedig azért, mert a lakat még csak nem is olyan furfangos csalás, mint a bécsi (minden belső szerkezetnek híjával való), hanem egy darab vasból van készítve, s azon a helyen, ahol a gyűrű beleillik a lakatba, csak egy kireszelt vonás akarja megcsalni a szemet. Nemhogy szakmabeli, de bárki is legott észreveszi ezt a tréfát.”

Az aradi tuskó 1997-ig állt a helyén, amikor valaki eltulajdonította. Szerencsére a tettest gyorsan elfogták, a tuskót bevitték a múzeumba, ahol restaurálták. Azóta az állandó történelmi kiállítás egy darabja. 

Ilyen vastuskó, a fentebb említett bécsin kívül még egy ismeretes Európa e tájain: a temesvári. Ezért lenne hasznos, ha az arról készített másolatot üveg mögött kiállítanák a fülkében. Mindenképpen emelné a város turisztikai vonzerejét. 

Az épület történetéhez tartozik az is, hogy 1849-ben, a magyar szabadságharc leverését követően az osztrák hatóságok abban rendezték be a városi titkosrendőrséget, a besúgók oda jártak jelentést tenni. 

A későbbiekben abban az épületben volt Böhm Pál festőművész lakása és műterme, ahol Paál László (1846–1879), a Zámon született nagyon fiatalon elhunyt kiváló festőművész tanult. 

Az épület jelenleg igencsak elhanyagolt állapotban van. Falai repedeznek, az egykori Zoltán, most Kuncz Aladár utcai sarkán jelentős nagyságú repedés keletkezett a falon. Lakói sorra kiköltöztek, a földszinti lakások ablakai bedeszkázva. A lehulló vakolat ellen egy műanyag védőhálót erősítettek az eresz alá. Ha ilyen ütemben romlik az állapota, egy évtizeden beül már csak emlékezni fognak (fogunk?) az egykori Winkler-házra. 

Városgazdák, figyelem!

Hozzászólások