A nanoveszély

Mindjárt azzal kezdem, hogy ez a veszély sokkal rosszabb, mint a makróveszély, mert amit látunk, az ellen könnyebb védekezni, ami észrevétlenül, alattomosan támad, mire észrevesszük, már késő. Gyorsan kitalálta mindenki, hogy a vírusokról ejtenék néhány szót. A nano kifejezés ma már nem újdonság, hiszen az ún. nanotechnológiáról az utóbbi időben szinte naponta hallunk újdonságokat. Nem egyszerű téma, sok érdekes és figyelemre méltó pozitív újdonságot hozhat életünkbe, a másik oldalon viszont rengeteg veszélyt is jelenthet környezetünkre és ránk, emberekre is.A kifejezés tulajdonképpen a görög törpe szónak felel meg, és 1 nanométer (nm) a méter egymilliárdod része. Egy ilyen parányi valamit nem lehet látni, ezt csak elképzelni lehet, tudósok, kutatók, akik ilyesmivel foglalkoznak, speciális elektronmikroszkópokat használnak, amit kevesebb, mint száz éve fedeztek fel.Napjaink legizgalmasabb témája kétségtelenül az új koronavírus, COVID–19, ami nemrég fertőzött meg először embereket Kína egy hatalmas, zsúfolt városában. Naponta, óránként jönnek a vele kapcsolatos hírek. Sokan úgy érzik, hogy egy kicsit hisztériás a hangulat, túl sok az ijesztgetés és a mendemonda. Magam is kaptam értesítést, hogy ilyen és olyan videókat érdemes megnézni, mert kvázi ez a vírus nem véletlenül indult el Kínából, egy olyan intézet közeléből, ahol éppen a vírusokat tanulmányozzák. És éppen egy óriási népünnepély idején. No, meg a Bill Gates Alapítvány állítólag a múlt év őszén bejelentette, hogy nemsokára kijönnek a koronavírus oltóanyagával. Szóval sok a véletlen? Nem tudom, de nem is ez a lényeg.A vírusok parányiak, méretük 25 és 1500 nm között mozog, rengetegen vannak, eddig kb. 5000 fajtát találtak, de több millió is létezhet. Az élet határán mozognak, szaporodni csak más élőlények sejtjeiben képesek, ún. paraziták. A világ tele van gyönyörű dolgokkal, az élet szép lehetne mindenki számára, de rengeteg a buktató. A legtöbb hibát mi emberek követjük el, mert a földi paradicsom helyett legtöbbször pokollá változtatunk mindent magunk körül. Kétmondatos életfilozófia, de nem én találtam ki, ezt elmondták már sokan. Persze a Biblia az egészet Évára, meg arra az almára fogja, mert még ma is a paradicsomban élnénk, ha a tudás fájáról… stb. A koronavírusról eszembe jut egy beszélgetés egy bajorországi egyetemi tanárral, akivel jó pár évvel ezelőtt az utcán találkoztam. Beszélgettünk – politika, gazdaság, globalizáció és a jövő kilátásai. – Tudja, barátom, az emberiséget nem a háborúk, nem a terrorizmus, vagy a klímaváltozás fogja elpusztítani, hanem a vírusok – mondta, és kesernyésen mosolygott. – Ugye hihetetlennek tartja? – tette hozzá. Én vontam a vállam, ő meg egy jó tíz perc alatt kifejtette, hogy egyszerűen megbolondulnak majd, elszaporodnak, és nekünk nem lesz időnk a védekezésre, mert mire megtalálnánk az ellenszerét, jön egy másik, egy tizedik, századik, a csatát az emberiség nem tudja megnyerni.Azóta, ha vírusokról hallok, mindig eszembe jut a professzor, aki a beszélgetésünk végén nagyon halkan még mondott valamit: – Tudja, túl sokat akarunk, és ez lesz a vesztünk.Ezelőtt száz évvel az a bizonyos spanyolnátha, világméretű influenzajárvány, pandémia a Föld lakosságának legalább a 4-5%-át megfertőzte, majdnem mindenütt jelen volt. Az áldozatok számáról rengeteg a találgatás, de az biztos, hogy az európai első nagy háború áldozatainak a számát is felülmúlta. Azóta azt is tudjuk, hogy nem is maga az influenza, mint a következmények, a szövődmények okozták a legtöbb elhalálozást.A globális egészség fogalma ma már ismeretes a köztudatban. Lényege, hogy az egészség megőrzése érdekében figyelembe kell venni a természeti, állati, emberi, szóval a Föld egész biológiai környezetének az alakulását. Minden minden­hez kapcsolódik, semmit nem tehetünk, hogy valami mást, a közelünkben lévőt ne befolyásoljunk.Az elv szép, de nem alkalmazzuk. A világot globalizáltuk, de csak a gazdasági érdekekre összpontosítunk. A vírusveszély egyike a sok veszélynek, ami még jöhet. Ideje volna végre elgondolkozni, hogy mi lehetne a megoldás, hogyan lehetne inkább a földi paradicsomot megteremteni, mintsem a pokollal harcolnunk.Jelenleg 28 országban kb. 61 ezer koronavírussal fertőzött emberről tudunk, ezernél többen meghaltak. A szám akár egy órán belül is változhat. A 7,7 milliárdhoz képest ez elenyésző, hiszen naponta több mint 70 ezer ember huny el világszerte, ez a világ rendje, születünk és meghalunk! De jó volna, ha nem nyomor, nélkülözés és főleg nem undorító, szenvedést okozó betegség következményeként kellene lehunyni szemünket. Lehet, van egy isteni gondviselés, de azért nagyon sok függ tőlünk,  az  embertől!

Hollai Hehs Ottó, Németország