A temesvári szellemiség megcsúfolása

Keserű szájízzel vettünk tudomást arról a „történelmi” haditettről, hogy két szélsőséges szervezet buszokkal Temesvárra hozott tagjai behatoltak a Városházára, ahol lincshangulatot teremtve a város polgármestere tisztségéből való eltávolítását követelték. Ennél is szomorúbb, hogy a rohamcsapatot feltüzelő pártvezér egy temesvári forradalmár követelésére hivatkozva rontott be a Városházára „rendet csinálni”. Nem ez az első eset, hogy a szélsőséges politikus a temesvári forradalmárok és a forradalmi eszmék védelmezőjének próbálja feltüntetni magát, de korábbi kísérleteit füttykoncerttel honorálták a temesváriak. Most azonban lelkes támogatókat is talált, akikkel a város főterén vonult fel, mielőtt megostromolta volna a Városházát.

1990-től a temesváriak következetesen kiálltak a decemberi forradalom eszméi mellett, és elítélték azok kisajátítását a posztkommunista politikai erők által. A temesvári választásokat 1990 után még egyszer sem tudták megnyerni a „vörös” utódpártok, a város polgárai három évtizeden keresztül az európaiságot és a demokratikus eszméket képviselő, kommunistaellenes politikai erőkre szavaztak. Nem volt ez másként 2020-ban sem, amikor a fiatalok támogattaúj, magát jobboldalinak nevező „országmentő” párt majdnem abszolút többséget szerzett a helyi önkormányzatban. Az ő „európai” jelöltjük nyerte meg a polgármester-választást is, minden adva volt a beígért látványos fejlesztésekhez. Ami ezután következett, olyan, mint egy rémálom: az ún. jobboldali erők képtelenek voltak együtt kormányozni országos szinten, de helyi szinten is egymás lejáratásával, kisemmizésével voltak elfoglalva, amíg önszántukból hatalomra nem juttatták ismét a „vörösöket”. Bár városi szinten nem változott az önkormányzat összetétele, a temesváriaknak is csalódniuk kellett, mert itt sem alakulnak jó irányban a dolgok.

Ezt a mérhetetlen csalódottságot próbálja most meglovagolni, jó politikai érzékkel és gátlástalan eszközökkel a szélsőséges pártvezér. Az 1990-es, 2000-res években a hozzá hasonló politikai kalandorok széles ívben elkerülték Temesvárt, mert heves ellentüntetésre, füttykoncertre számíthattak. Az ortodox metropolita, a Temesvár Társaság és egyes forradalmár szervezetek vezetői utólag elhatárolódtak a szélsőséges elemek partizánakciójától, de hogy ez a politikai kalandor a forradalmi eszmék megmentője szerepében díszeleghetett a Bánság fővárosában, az a temesvári szellemiség megcsúfolása.