Bizonytalanság

A puding próbája, hogy megeszik – tartja az angol mondás.

A pénzemberek pillanatnyilag nemigen tudják, hogy a piac megette-e vagy sem a pénteken befejeződött EU-csúcs addig nyilvánosságra került határozatokat. A tőzsdék tegnapelőtt tanácstalanok voltak, hol csökkentek, hol emelkedtek az olasz és spanyol állampapírok. Márpedig egyértelmű: rendkívül sok múlik a bizalmon, azon, hogy a piac bízik-e vagy sem a válság leküzdése érdekében hozott, illetve javasolt intézkedésekben. A pénteken délutánra valamelyest javuló helyzet arra utalhat, hogy a piacok egészében inkább pozitívnak értékelik a brüsszeli csúcs végeredményét. Szombaton–vasárnap a tőzsdék zárva tartanak, az igazi próba tehát ma, hétfőn kezdődik, de senki nem tudja megjósolni, hogy mikor mondhatjuk majd: a piacok úgy gondolják, hogy...

Vajon hogy gondolják?

Ami teljesen egyértelmű, az ugyan a politika hatáskörébe tartozik, de erős gazdasági kihatásokkal. Az EU, fennmaradása érdekében, döntött arról, hogy jövő márciusig az eurózóna tagállamai új szerződést kötnek, amihez csatlakozhatnak a zónán kívüli országok is. (Nagy-Britannia biztosan a körön kívül marad, Magyarország, Csehország és Svédország parlamentjeinek jóváhagyását kéri.) Az EU ezentúl sokkal szigorúbb lesz a nemzeti költségvetések tekintetében, ha szükségesnek látja, azok felülvizsgálatát kérheti. A tagállamoknak alkotmányosan is rögzíteniük kell, hogy a strukturális deficit nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát, a GDP 3 százalékos hiánya fölött pedig (majdnem) automatikus szankciókat foganatosíthat az EU. Már a jövő év közepétől életbe lép az 500 milliárd (szükség esetén emelhető) eurós Európai Stabilitási Mechanizmus, a magánhitelezőket azonban (okulva a görög válság kapcsán felmerült negatívumokból) a körön  kívül hagyják.

Mindezek egyértelműen az EU tagállamai nemzeti szuverenitásának csorbítását jelentik. Aztán a tagállamok vagy elfogadják a szigorodó EU-s szabályokat, vagy...

De van-e alternatíva?

A sordöntőnek beharangozott csúcs nem fulladt kudarcba – a német kancellár egyenesen rendkívüli lépésnek nevezte Európa stabilitása felé –, az Unió és az euró továbbélésének reménye megmaradt. Teljesen bizonytalan azonban, hogy mikor jön el a stabilitás ideje.