Börtönviszonyok

Amire nagyon kevesen számítottak: a szerdára virradó éjszakán megjelent a Hivatalos Közlönyben a Büntető törvénykönyvet és a Büntetőeljárási törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet, amely egyebek között jelentősen leszűkítené a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősülését, s kedden késő este a kormány elfogadta a közkegyelemről szóló törvénytervezetet is, amelyet sürgősségi eljárásban tárgyalhat a parlament. Hetek óta tiltakoznak ellene nemcsak az utcán: a bíróságok, ügyészségek legfelsőbb vezetői, s maga az államelnök is. Nem kell különösebben éles elme annak megjósolására, hogy forró napok jönnek Romániára.

***

Miért kell(ene) a közkegyelem?

Ha egy állam közkegyelemben részesít bizonyos elítélteket, annak sok oka lehet. Például a belső politikai helyzet megszilárdulása, amelynek nyomán a társadalom nagyobb biztonsággal tudja kezelni a börtönökből szabadulók ügyét.

De van számos egyéb ok is. Mondjuk az, hogy a börtönök már képtelenek befogadni az elítélteket, ritkítani kell tehát soraikat, hogy a súlyosabb vétkekért elítélteknek helyet csináljanak.

Romániában, átlagban 30 ezer körüli a börtönbüntetésüket töltők száma, az Országos Börtönfelügyelőség januári adatai szerint idén januárban 27 250 rab volt a börtönökben, de volt az elmúlt években jó 33 ezer fogvatartott is. Csakhogy: a hazai börtönök befogadóképessége ennél kevesebb, ami azt jelenti: a rabok jó részét a nemzetközi, uniós (Románia által is aláírt) normáknak távolról sem megfelelő körülmények között tartják. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB, román rövidítéssel CEDO) az 1950-es „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről”, vagy röviden az Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság vizsgálatokat végez az unió tagállamainak börtöneiben is, és Romániát számos alkalommal ítélte el a normák be nem tartása miatt – az elítélés, többek között, komoly bírsággal jár.

Az egyik vádpont a börtönök ügyében a túlzsúfoltság (Romániában e tekintetben bőven van kifogásolnivaló), de a rabokkal való bánásmód, az egyéb fogva tartási körülmények (köztudott, hogy számos börtönben nagyon rossz a koszt, hideg van, nincsenek megfelelő higiéniai körülmények, ellenben van tetű, poloska, patkány stb.) – a CEDO legutóbb is 20 pontban talált kivetnivalót. A román államnak csak 2015 májusáig a CEDO-hoz benyújtott egyéni keresetek nyomán több mint 1,1 millió eurót kellett kifizetnie a raboknak kárpótlásként a rossz bánásmódért. 

A kifogásolt dolgokat persze, elméletileg, helyre lehetne hozni – nyilván hosszabb idő alatt –, de ahhoz nagyon sok pénz kellene, a jelenlegi, rendkívül merész életszínvonal-javítási elképzelései közepette a kormánynak erre biztosan nem lenne esélye.

Az közkegyelem-rendelet, amely 2-3 ezer rab szabadon bocsátását jelentené, távolról sem igazi megoldás, bár valamelyest csökkentene a nyomáson.

Ámde sok politikai elemző szerint itt és most távolról sem a rabokról és fogva tartási körülményeiknek a javításáról van szó (bár azok miatt is sok tízmilliós büntetésekkel fenyeget a CEDO), hanem azokról a politikusokról, akik a büntető törvénykönyv módosításából, a közkegyelem-rendeletből komoly hasznot húznának, felmentené őket már kiszabott büntetésük alól vagy megszüntetné az ellenük folyó eljárásokat.

A napok óta tartó utcai tüntetések ezek ellen irányulnak.