Évtizedekkel ezelőtt gyakran szólt így a diagnózis. A család megnyugodott, a gyermek testén jelentkező piros pettyek nem a sarlach jelei.
Az ijesztő kiütések okát valamilyen, rendszerint tojást is tartalmazó ételben keresték.
Ha a doktor bácsi tévedett, nagy lett az ijedtség, ha tehették többet nem hívták beteg gyermekükhöz. Haragudtak rá.
Boldog(?) idők.
Mára az allergia népbetegség lett, kezelésével a gyógyászat külön szakága foglalkozik.
Tájainkon minden harmadik ember allergiára hajlamos. A „helyzet fokozódik”, fokozatosan romlik.
Pollen-, pór- és sokféle más allergia keseríti meg az érintettek életét.
Úgy mondják, döntő a genetikai hajlam. Csekély az esélye annak a gyereknek, akinek apja és anyja is szenved ebben a betegségben.
Nagy szerepe van a stressz hatásnak. Természetesen a környezet kiváltó okai is szerepet kapnak.
Úgy mondják, végső fokon az allergia pszichoszomatikus betegség, aminek gyógyítása ennek megfelelő kezelésre épül.
Meglepődtem! A „múltba révedés”-nek gyógyító hatást tulajdonítanak. El kell oszlatni a korábbi frusztráltságokat, s akkor a gyógyulás esélye nő.
Bátorító hír a betegeknek!
Az allergiával küszködők, általában őszinte, becsületes és jogkövető emberek!
Ezt hogyan kell érteni?
Aki őszinte, becsületes és jogkövető, az készüljön fel arra, hogy fokozottan jelentkezik nála a fóbia akár már a virágporokra is?
Az allergiában szenvedő ember, őszintébb, becsületesebb, jogkövetőbb lesz?
A két hajlamnak közös a genetkikai kódja?
Valami nem stimmel.
Kétségtelen: az allergiás betegek száma nő.
Nőne az őszinte, a becsületes, a jogkövető emberek aránya is?
Valahogyan, nem egészen így néz ki napjaink társadalma.
Hozzászólások