Egy szent születésére

Már tudják, ha máshonnan nem, lapunk hétfői számából: vasárnap a Vatikánban szentté avatta Ferenc pápa Kalkuttai Teréz anyát, a „szegények angyalát”. Az Anya jelző kissé furcsának tűnhet, hiszen, tudomásunk szerint az Albániában 1910-ben született, „hivatalosan” vlach vagy aromán nemzetiséghez tartozó (albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; arománul: Agnesa/Antigona Gongea Boiagi néven ismert) római katolikus apáca az indiai Kalkuttában 1997. szeptember 5-én utód nélkül hunyt el. A kánonnak megfelelően a kétségkívül rendkívüli, a szegények ápolásában kiemelkedő érdemeket szerzett személyiséget (hogy a Nobel-békedíjról, a földi hívságos elismerésről most szó se essék) előzőleg boldognak avatták, hogy aztán vasárnap beléphessen a római katolikus egyház szentjeinek népes táborába.

Amiről most ennek kapcsán szólni szeretnék, az az, hogy némelyek szerint Teréz Anya (a katolikus szentek között a többedik Teréz) állítólag cigány származású volt. Aminek abszolút semmi jelentősége nem lenne (az egyik nemzet, nemzetiség, népcsoport stb. lánya-fia semmivel sem több vagy kevesebb a másiknál), de annyiban azért fontos, ha igaz, hogy mindeddig a romák közül a római katolikus egyház csupán egyetlen boldogot (nem is szentet) avatott: Ceferino Gimenez Malla spanyolországi vándorcigány, írástudatlan lókereskedőt, a ferences harmadrend tagját, akit a spanyol polgárháború (1930-as évek) idején 75 éves korában vallásos meggyőződése miatt a kommunisták meggyilkolták. II. János Pál pápa 1997-ben avatta boldoggá.

A magam részéről kimondottan örülnék, ha Teréz Anya (mint ahogy azt cigány honlapokon büszkén hirdetik) valóban roma származású volna. Régóta meggyőződésem: nem mindig az igazság a fontos, sokkal inkább az, amit az ember, egyénileg, igazságnak vél és fogad el – minthogy viselkedésében, magatartásában ahhoz igazodik. Örülnék, ha Európa (7-11 millió közé becsült) cigánysága tudomást szerezne a szentté avatásáról és a magáénak vallaná (joggal avagy sem) az emberként rendkívülit felmutató Teréz anyát. Mert példakép lehetne számára. Mint ahogy a többiek, katolikusok vagy akármilyen vallásúak, sőt istenhit nélküliek számára is az önzetlen, odaadó, a segítségnyújtás eszméje iránt elkötelezett életével.