A zűrzavaros COVID-évek után, a 2023-as év sem hozott pozitív változásokat, ellenkezőleg, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világunk soha nem volt még ilyen válságban.
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége 1945 óta létezik, közvetlenül a szörnyű nagy háború után alapították, elsősorban azzal a céllal, hogy a békét világszerte fenntarthassuk. Hogy ez mennyire nem sikerült, arról kár szót ejteni. Másik kitűzött cél volt a nemzetek között baráti kapcsolatok megerősítése. Ezen nevethetnénk, de inkább sírásra ad okot, mert csak nyílt gyűlölködést tapasztalunk világszerte. Célnak tűzték ki, hogy egyes nemzetek, főleg a szegényebbek számára, segítséget nyújtsanak, az éhezést, a nyomort felszámolják, leküzdjék a járványok terjedését stb. A Szövetség központi szerepet kellett volna vállaljon ezen célok elérésében, de semmi nem valósult meg. Valójában mit látunk ma?
A három monoteista vallás máig nem tudott közös nevezőt találni, ellenkezőleg, a kezdetektől gyűlölték egymást, és állandóan háborúztak. A zsidókat mindig üldözték, ők széjjelszóródtak a világban, most, hogy végre hazát alapítottak és ott akarnak nyugodtságban élni, tovább folyik a véres gyűlölködés. A kereszténység, az utóbbi évszázadok alatt, bár alapját adta az emberiség eddigi legfejlettebb, leggazdagabb és legmodernebb civilizációjának, de az eredeti, krisztusi tanítástól, ami a feltétlen nélküli testvéri szeretet hirdette eltávolodott, és öntelt, önző magatartásával csak ellenségeket gyűjtött, még saját hívei is eltávolodtak. Ma csak a kereszténység roskadozó várát találjuk. Erős szavak, de sajnos ez az igazság. A kereszténység első embere, a pápa nyilatkozatai szerint pl. a Közel-Keleten, a három monoteista vallás együttélése és a köztük lévő párbeszéd, a spirituális és történelmi kapcsolatokon nyugszik, és ma sok keresztény munkálkodik a békéért, a kiengesztelődésért, együtt sok más zsidó és muzulmán közösséggel. „Imádkozzunk, hogy a Közel-Keleten szülessen meg a párbeszéd, a találkozás és a kiengesztelődés szelleme.” A szentatya szavait megismétlik minden keresztény templomban, de a templomokon kívül ki hallgat erre?
Mai digitális, fogyasztói, mesterséges intelligenciát fejlesztő világunkban, ezek a szavak elvésznek. Ennyit világunkról.
A mi öreg Európánk régi fényében már régen nem létezik, évtizedekkel ezelőtt kivették kezünkből az önkormányzás jogát, lehetőségét. Egy ideig „baráti megegyezésben” a Kreml és Washington kezelték, igazgatták ügyeinket, mióta a szovjetek eltűntek, Washington egyedül vállalta a „gyámapa” szerepét. Ma csak egy irányból, Nyugatról jön az irányító szó. Európa egykori, karizmatikus, önállóan és józanul gondolkodó politikusai egyszerűen eltűntek, ha léteznek is még ilyen vagy hasonló egyedek, a háttérben lapulnak, és várják a szerencsés fordulatot. Európára ma ránehezedik az „amerikanológia” nehezen körvonalazható ideológiája, ami a mi régi, tradicionális, konzervatív társadalmunkat teljesen átalakította, egy materialista, hedonista fogyasztói társadalommá. Az első amerikai telepesek puritanizmusát „szekularizálták” és a liberális hegemóniát az egész világra igyekeznek rákényszeríteni. Ez ellen a nyugati-amerikai, liberális nemzetközi rend ellen tiltakozik és védekezik ma a világ másik fele, a Kelet és a Dél. Az Egyesült Államok valószínűleg végső erejéig fog harcolni, hogy elképzelései és szuperhatalmi pozíciója fennmaradjon, ezért a sok proxi háború, ezért a terrorizmus, és ennek része az Ukrajnában és a Gázában dúló példátlan és eszeveszett vérontás.
Ha itthon maradunk, és kicsinyre nyitott ablakon nézünk ki a világ többi, nem túl nyugodt szegletére, akkor valami kis megkönnyebbülést érezhetünk, hiszen házunk táján még aránylag kiegyensúlyozottság, béke és csend van. Meddig, kérdezhetjük, meddig hagynak minket saját elképzeléseinkkel élni?
Kimondom, nagy szerencsénk van, hogy a sors kirendelt a magyarságnak egy jó eszű, a maga igazában mindig biztos vezető politikust, aki bátran szembe úszik az árral, mert azt hiszi, reméli, hogy ezzel népének, nemzetének tesz szolgálatot.
A következő év nagyon nehéz lesz. Sok mindent át lehet, és át kell gondolni, mert az Unióban nagyon egyedül maradtunk, társakat, barátokat kell keresni. De a remény mindig velünk van, velünk kell hogy legyen.
Az idős publicistát kevesen hallgatják meg, de én is hiszek a magam igazában, és tudom, hogy a dolgok menetén, a közösen gondolkodó tömeg, az átlagemberek sokasága sokat tud változtatni, mert a sokat emlegetett háttérhatalom valójában nem más, mint azon erők összessége, amelyek óriási mennyiségű pénzt tartanak a kezükben, és ezzel tudják az emberiséget kényük-kedvük szerint manipulálni. Ezt az erőt csak a tömegek tudják lefegyverezni, mert a pénz forgalma, és ennek gyorsítása, vagy fékezése is a kezükben van. De erről majd máskor.
*
Bort, búzát, békességet!
Hozzászólások