Figyelemelterelés

A szemünk előtt folyó nagy országos show, melynek izgalmas, folytatásos témája a cigarettacsempész-maffia elleni állítólagos háború, némi politikával, többek között miniszterelnök-kereséssel fűszerezve, aligha tudja elvonni az egyszerű polgár figyelmét a végrehajtó hatalom és politikai osztály baklövéseiről, kirakatcselekvéseiről és megszorító intézkedéseiről.

Újabb és újabb témákat is bedobnak a köztudatba, hadd rágódjunk azokon, s ne amiatt veszekedjünk otthon, hogy nemcsak gyerekcipőre, orvosságra, de már kenyérre sem telik a hónap végén.

Ha fönn a csúcsokon mások nem is, a tömegmanipuláció funkcionáriusai és szakemberei értik a dolgukat, sőt, erősek is, hisz az ő véleményüket meg is hallgatják a hatalmi palotákban, nem úgy, mint a szakszervezetekét, civil társadalomét, vállalkozókét, közgazdászokét, pénzügyi tudósokét.

Az egyik újabban bedobott téma a cigánykérdés, amely, mint ismeretes, a Ceauşescu-rendszerben tabu volt, nem létezett, ahogy magyar kérdés sem, hisz úgymond a győzedelmes szocializmus véglegesen és világszínvonalon felül rég megoldotta már a nemzetiségi kérdést.

Bukarestben is rájöttek, hogy ez nem így van, a hivatalosan félmillió, valójában több mint hárommilliós hazai cigányság problémája bármikor robbanhat, valamit tehát tenni kellene, mielőtt erre is az EU kényszerítené az országot.

Nos, 1990-ben úgy oldotta meg e gordiuszi csomót a hazai politika, hogy törvényileg megtiltotta a cigány cigánynak nevezését, megkövetelte a roma szó kizárólagos használatát, sőt a Tudományos Akadémia engedélye és tudta nélkül bevezette a két r-rel írt roma (rroma) szót, hogy eme etnikum tagjai nehogy összetéveszthetők legyenek a románokkal.

Egy kormánypárti szenátor húsz év után azzal a törvényjavaslattal állt elő, hogy csinálják vissza az egészet, tiltsák meg a roma szó használatát, s kötelező legyen a cigány szó használata.

Az elmúlt hét elején, miután a felsőház két szakbizottsága okét mondott e tervezetre, a hazai romák egyik civilszervezete testületileg tiltakozott, nyílt levélben figyelmeztette Băsescu elnököt, a két Ház elnökét, az Alkotmánybíróságot és a Nép Ügyvédjét, hogy ha elfogadják e törvényt, a Velencei Bizottságnál tesz panaszt.

Nos, e nyomás után a szenátus 51 ellen, 27 igen szavazattal és 15 tartózkodással elutasította a javaslatot, amely most a képviselőház elé kerül.

Az RMDSZ frakcióvezetője így érvelt: ha ez így folytatódik, minket, magyarokat is elnevezhetnek hunoknak vagy indo-ázsiaiaknak.