Hol a józan ész és az intelligencia?

Komoly történészek állítják, hogy a mindenkori jelenkor eseményei higgadt, objektív értékeléséhez el kell telnie egy bizonyos időnek. Amíg az érintettek (államvezetők, politikusok, pártvezetők) eltűnnek a színről. Amikor már hozzáférhetővé, kutathatóvá válnak az általuk indokoltan vagy indokolatlanul titkosított dokumentumok is. Példaként gondoljunk arra, hogy mikor került nyilvánosságra a hírhedt 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka. Amikor álnokul felosztották egymás között Lengyelországot. Csak akkor, mikor összeomlott a kommunista Szovjetunió. Vagy a számos közelmúltbeli gyanús esemény közül az 1963-as Kennedy-gyilkosság minden összefüggése még hatvan évvel a történtek után sem tisztázódott teljes egészében. 

Bizonyos vagyok abban, hogy az Északi áramlat gázvezeték felrobbantása elrendelőjének és felrobbantóinak kilétét nemhogy gyermekeink, de talán még unokáink sem fogják megtudni. Mint ahogy nem fogunk értesülni arról sem, hogy az Európa Unió vezetői milyen megfontolásból hozzák meg egyik logikátlan, rossz döntésüket a másik után. Mint legutóbb a migrációval, vagy most Ukrajnával kapcsolatban. 

A rossz döntésekkel kapcsolatban Galileo Galilei (1564–1642) fizikus, csillagász gondolata ötlik az eszembe, miszerint: „Képtelen vagyok elhinni, hogy ugyanaz az Isten, aki értelemmel, józan ésszel és intelligenciával látott el minket, azt akarja, hogy elfelejtsük ezek használatát.” Akkor fogalmazta meg ezeket a szavakat, amikor az itáliai római katolikus hatóságok 1633-ban betiltották kutatásai eredményeit tartalmazó műveit, s haláláig házi őrizetben tartották. Az akkori tiltásokat a római katolikus egyház csak 360 évvel később, 1992-ben érvénytelenítette! 

Szerencsére, a tiltások ellenére is Galilei tudományos eredményei napvilágra kerültek, a geocentrikus csillagászati elméletet már a következő évszázad elsöpörte. De a mostani, felgyorsult világunkban nemhogy 360, de még száz év is fatális éra lehet kontinensünkre, a világra nézve. A jelenlegi történelmi, demográfiai helyzetben és az egyáltalán nem optimista kilátások tudatában csak néhány évtized kell ahhoz, hogy az évezredes európai keresztény civilizációt hordozó népesség számbeli kisebbségbe kerüljön Európa nyugati felén. A trend annyira világos, vezetőink mégsem használják a Mindenható adta józan eszüket. (Az intelligenciájukat nem említem, mert nem ismerem az esetleges teszteken elért hányadosukat!) 

Személyes élmény. Tartalékos tisztként tíznél több katonai továbbképzésen vettem részt. Az egyiken az alezredesi rangot viselő parancsnokom egy több évtizeddel ezelőtti nagyszabású hadgyakorlaton egy nagyon rossz (szerencsére nem fatális következménnyel járó!) döntést hozó helyettesének köszönhetően jelentős késéssel érkezett zászlóaljával a kijelölt gyülekezőhelyre. Ő akkor minden tiszt füle hallatára mondta az illetőnek, hogy az ember feje nem azért van, hogy a tiszti sapkát (chipiu) viselje, hanem azért hogy gondolkozzék. (Most hozzátenném: ha egyáltalán van neki mivel. A parancsnoknak nem való említettnek kevés akadt!) Az illető beosztottjai később örömmel nyugtázták a gyors tartalékba helyezését. (Igaz, jelentős összegű nyugdíjjal.) 

Csakhogy a kontinens vezetőinek (sajnos!) nincs az említetthez hasonló okos parancsnoka, aki őket idő előtt nyugdíjaztassa! Az orvostudomány bármikor kimutathatja az emberi szervezetben mondjuk a kalcium, a magnézium, a vas, satöbbi hiányát. A józan észét viszont nem.