Hordááár…

„Nekem egy hordár kéne gyorsan…”

Annyi mindent elsirattam már a régi világból. A hordárra csak most került sor.

Tulajdonképpen nem is veszett ki, a reptéri hordár jó konjunktúrát mondhat a magáénak. Vasútállomás peronján viszont, már évtizedek óta nem találkoztam kék vagy szürke köpenyes, számmal ellátott sapkás hordárral, (pack)trägerrel, hámállal.

Úgy emlékszem, a hordárok soványak, alacsonyak, többnyire öregek voltak, de ügyesek és gyorsak, s ami nem volt elhanyagolható, megbízhatóak. Tudták hol áll meg a vonat, hova kell állni, ha első osztályon, hálókocsiban utazik megbízója, hogyan követik egymást a számozott vasúti kocsik. Felszálláskor ők voltak az elsők, akik bepréselték magukat a vagon ajtaján; amikor befutott a vonat az állomásra az ablakon kihajoló utas harsány hordár kiáltására gyíkként furakodtak fel a vasúti kocsiba s már vitték is a bőröndöket, ha kellett egészen a konflisig. Vannak emlékeim a város forgalmasabb pontjain várakozó hordárokról is.

A Pallas nagy lexikon külön címszó alatt ismerteti a „hordár-intézmény” főbb jellemzőit.

No, de miért pont most gondoltam az állomások egykori, jellegzetes mára már letünt alakjára?

Ausztráliai rokonaink európai körútjukat elképesztően nagy és nehéz bőröndökkel tudták le. Hordárral egyetlen állomáson sem találkoztak.

Hordárokat, akik nincsenek, ne keressünk.

Ritkábban közlekednek a vonatok, csökkent az utasok száma, a nagy és súlyos bőröndök helyett a könnyű utazótáskák a divatosak. A kerekes bőröndök praktikusak is. Ezekkel az utas is boldogul. Nem kell már a hordár, kiment a divatból. Különben is, a „trükkös lopások” fénykorában ki bízná csomagjait egy ismeretlenre?

Ha mégis tanácstalanul álldogálunk az állomás peronján, csak abban reménykedhetünk, hogy egy rámenősebb taxis jön a segítségünkre. Ne lepődjünk meg, ha indokolatlanul nagy a kikövetelt viteldíj.

Nem a magam baját kürtölöm világgá. Bárhová is utazom, maximum három kilogrammos csomagra van orvosi engedélyem. Csak ennyire!

Nagyot nézne a hordár, ha egy ekkora csomagot bíznék a gondjaira.