Index avagy CPI

Jó ideje minden év végén a Transparency International közzéteszi úgynevezett Korrupció Érzékelési Indexét (CPI), amely korrupciós fertőzöttsége, a korrupció közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat. 

A 0 és 10 közötti osztályzatok legjobbja 10-es: nagyon átlátható, korrupciómentes helyzetet jelez. Tudomásunk szerint ezt az osztályzatot mindeddig senkinek sem sikerült kiérdemelnie, zérót sem kapott senki, de mindkét szélső minősítést több ország megközelíti. Ha az ember több éven keresztül követi figyelemmel e táblázatot, láthatja: az egyes országok, sőt térségek helyzete látványosan nem változik, szinte bérelt helyek vannak, legfeljebb néhány tized ponttal egyik-másik ország feljebb vagy lennebb csúszik a listán.

Románia például idén a 75. helyre érdemesült 3,6 pontjával a 183 lajstromba vett állam közül, tavalyhoz képest 0,1 pontot és hat helyet veszítve. De még így sem az utolsó az EU-ban: Görögország (3,4) és Bulgária (3,3) mögötte van, az EU-n kívüli Moldova Köztársaságról (2,9), Oroszországról (2,4), Ukrajnáról (2,3) nem is beszélve.   

A CPI ellen persze lehet tiltakozni, lehet azt rosszindulatúnak, megbélyegzőnek nevezni, mint ahogy déli szomszédunk, Schengen-sorstársunk tette kitartó korrupció-ellenes erőfeszítéseire hivatkozva, de komoly elfogultsággal vádolni a független nemzetközi szervezetként működő, romániai irodával is rendelkező Transparency Internationalt nehéz lenne. Nem önkényes munkatársak légből kapott adataival operál ugyanis a berlini titkárságú szervezet, hanem 17 különböző forrás, 13 tekintélyes nemzetközi szervezet adatainak felhasználásával készülnek éves kimutatásai. És távolról sem véletlenül e listákból kiderül: azok az országok járnak az élen, ahol jó a kormányzás, átlátható (és hatékony) a közpénzek felhasználása, csökkentve a korrupció terét és növelve az ország versenyképességét. A másik póluson a gyenge állami intézményekkel bíró, belpolitikai konfliktusokkal küzdő országokat találjuk, amelyeket a gazdasági válság is súlyosabban érintett és érint.

A világ „bezzeg gyereke” 2011-ben Új-Zéland (9,5), hagyományosan az első helyeken szerepelnek az észak-európai országok (2. Finnország és Dánia 9,4, 4. Svédország 9,3), az utolsó pedig Szomália és Észak-Korea áll 1-1 ponttal. Képzeljék, milyen lehet ott…