Lelkiismeret

Igencsak felháborodott hangot ütött meg a hazai többségi sajtó amiatt, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója a minap azt javasolta az alkotmány-előkészítő bizottságnak: törölje a legfelsőbb törvényből a nemzetállam fogalmát.

Ez elképzelhetetlen, lehetetlen, zúgják egyöntetűen, a kezdeményezést szemtelenségnek tartva, s arra hivatkoznak: ilyesmi sohanapján történhet meg, hiszen maga az Alkotmány írja elő, hogy e fogalom örök, változtathatatlan.

Fejcsóválást, felháborodást keltett a többségi médiában és bukaresti politikai életben az is, hogy a Kovászna megyei tanács népszavazást írt ki márciusra azzal kapcsolatban, hogy a megye lakossága egyetért-e a tervezett területi átszervezéssel, s kívánja-e, hogy hozzák létre, illetve hozzák újra létre Székelyföldet.

Hogyhogy referendum? – kérdezik felháborodottan. Ez nem helyi ügy, megengedhetetlen.

Arról hallgatnak, hogy más megyékből is hallhattunk hasonló kezdeményezésekről, s akkor nem szóltak semmit.

Az egyedüli ismert személyiség, aki legyintett az egészre, felfújt ügynek tartja Székelyföld létrehozásának veszélyét, egy excentrikus, de karakán helyi vezető, Konstanca polgármestere, aki elmondta: sokfelé járt a világon, sok országban látott autonóm területeket, s ettől az illető államok egysége csöppet sem csorbult.

No, lám, mégiscsak kezd megtörni a jég.

S mindeközben Băsescu elnök Szerbiában egy kétnapos látogatás alkalmával kénytelen a kisebbségi, nemzetiségi kérdéshez hozzászólni, persze hangsúlyozva, hogy a román állam nem avatkozik bele más államok belügyeibe.

A vajdasági románokkal való találkozása alkalmából azonban kiderült: kezdi sejteni, hogy Bukarestnek nemcsak a moldáviai románokat kellene segítenie, hiszen román nemzettársak más országokban is élnek, s Románia számára sem mindegy, mennyire őrzik meg a külhonban élők nemzettudatukat, nyelvüket, őseik szokásait és kultúráját.

Egy kérdésre, hogy miért nem ad a román kormány kettős állampolgárságot a külföldön élő románoknak, úgy, ahogy azt a magyaroknak megengedi, Băsescu jóindulatúan azt válaszolta: elgondolkodik e kérdésen.

Azt viszont határozottan kérte a szerbiai románoktól, aminek az ellenkezőjén áskálódik velünk, magyarokkal kapcsolatban, hogy legyenek egységesek, hiszen csak így érvényesíthetik nemzetiségi jogaikat, s külön felszólította a vlachokat (arománokat), hogy tartsák magukat románoknak.

Abban határozott azonban az államelnök, hogy Koszovót Románia továbbra sem ismeri el önálló államként, hiszen közben hézagos történelmi és valóságismerettel, rossz történelmi lelkiismerettel és félelemmel a székelyföldi autonómiára gondol.