Logikátlan, észszerűtlen gondolkodásmód

A logikát, mint sok más tudományt és elméletet, az ókori görögök találták ki, magyarázata elég bonyolult, de szerencsére van egy hétköznapi értelmezése, amit mindenki elfogad, aki normálisan gondolkodik. Nos, már is bele buktam, mert kérdezhető, hogy manapság ki gondolkozik normálisan, és ki nem. Vegyük az ősi formula miszerint; minden ember halandó, Pista bácsi ember, tehát ő is halandó. Persze ez bizonyára szomorú, de valóság, és logikus. Ne keressük a logikának semmiféle pontos definícióját, meghatározását, hanem maradjunk a fenti képletnél.

Példának azt is mondhatnám, hogy a fegyverek élőlények elpusztítására alkalmas dolgok, az emberek is élőlények, tehát, aki fegyvert gyárt, az elősegíti emberek elpusztítását. Ez eddig logikusnak tűnik, de léphetünk tovább; embert ölni nem szabad, tiltja a törvény, és nagyon szigorúan bünteti. A fenti megállapítás alapján a fegyvergyártók bűnösök, és büntetést érdemelnek. Kész a logikai következtetés.

Tudom a fenti megállapításaim után sokan szofizmussal, szócsavarással vádolnak, és hasonlóan szofista érvük az lehet, hogy a szavak bár dolgokat jelölnek, de nem azonosak a dolgokkal, tehát nem is léteznek.

A végletekig lehetne filozofálni, de a nyers valóságnál maradva; akik pénzért, haszonért a saját anyjukat is eladnák, azok tovább gyártják majd a fegyvereket, így tovább dúlnak a háborúk, ahol naponta ezer, és ezer fiatal pusztul el. Ma olvastam Ferenc pápa legutóbbi szomorú kijelentését: A háború eseményei „megszokottá váltak, mint a reggeli kávé”.

Erről eszembe jut egy nagyon egyszerű megoldás, talán beválna: ha holnaptól mindenütt, ahol még komolyan veszik ezt a szót BÉKE, kijelentenék; addig nem isznak kávét, amíg nem lesz béke Ukrajnában, és a Közel-Keleten. Lehet, hogy a kávétermelők hadat üzennének a fegyvergyártóknak? De ezt az ajánlatomat ki lehet terjeszteni az alkoholfogyasztásra, a tévénézésre, az okostelefon használatára és így tovább. Ha lassítanánk az ilyen értelmű, tulajdonképpen nem feltétlenül szükséges fogyasztást, biztos, hogy történne valami, mert milliárdos veszteség érné a globalizált kapitalizmust. Tehát, vagy fogyasztunk tovább mindent, amit elénk helyeznek, felajánlanak nekünk, de akkor nem kell több fegyver, vagy ha tovább akartok háborúsdit játszani, akkor mi sztrájkolunk, nem fogyasztunk, begubódzunk. Milyen egyszerű az egész, mondom én, az álmodozó, optimista utópista.

Az viszont logikusnak tűnhet, hogy a világ irányítása végeredményben a tömegek kezébe kerülhetne, ha ezt a láthatatlan, de mégis létező hatalmas masszát, tömeget, kézbe vennék, átgyúrnák, és gondolkozó embereket faragnának belőlük. Ehhez kellenének az igazi vezetők, korunk új apostolai, akik hisznek jogban, igazságban, emberségben. Hol vannak korunk messiásai, megváltói? 

Álmodozom déli verőn, és ha magamhoz térek, látom a szomorú, lehangoló, gyötrő valóságot. Pojácákhoz hasonló politikusaink szajkózzák naponta badarságaikat, amelyeket maguk sem hisznek el, de a tömeggel mindent meg lehet etetni, még azt is, hogy harcoljon, és vérét adja nem létező igazságokért.

Azt látni, hogy az ukrán háború és a gázai szörnyűségek elrendezése felső köröknek nem sürgős, mert minden óra növeli jövedelmüket, és azon kapitalista csoportok profitját, akik a háborúkból mindig búsás hasznot hajtottak.

Itt van a karácsony, keresztény világunknak a húsvét mellett legnagyobb ünnepe, amikor Krisztus születését ünnepeljük, és szívünket a szeretet, a béke, a család összetartozásának melegsége kellene hogy megtöltse. Vajon ez idén is így lesz? Hosszú életem folyamán nagyon sok szép, de szomorú karácsonyt is átéltem, de a remény egy szebb, boldogabb jövőben soha nem tűnt el szívemből, még a legnehezebb órákban sem. Most mintha megrendültem volna, mert látom a sok észszerütlenséget, a valóságot, a józan emberi logikát mellőző magatartást, azt, hogy az ember, mint a teremtés legsikerültebb, csodálatos alkotása már nem számít, számok leszünk lassan, és láthatatlan erők ide-oda tologatnak minket. 

Azt szeretném, azt remélem, hogy végre ébredjünk fel ebből a rossz álomból, és ne engedjük, hogy a Gonosz végleg átvegye a világ felett az irányítást! 

Ezzel a gondolattal kívánok mindenkinek egy nyugodtabb, békésebb és értelmesebb, reményteljes karácsonyt!