Magyar sikerek

Nagyméretű, mondhatni korszakos sikert ért el az erdélyi magyarság a vasárnapi európai parlamenti és helyhatósági választásokon. Az utóbbi 20 év legjobb eredményei, vonta meg a mérleget Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Vitathatatlan sikerről van szó, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Hétvégén mintegy 560-580 ezren szavaztak a tulipánra, s ezzel az RMDSZ jócskán túllépte az 5%-os bejutási küszöböt, miközben az előző választásokon épp, hogy átlépte. A 2020-as helyhatósági választásokon például csak 382 ezren pecsételtek a tulipánra, az egy évvel korábbi EP-választáson pedig 480 ezren. Ügyes kampánnyal az RMDSZ-nek sikerült mozgósítania a magyar szavazókat, és utóbbiak is megértették, mekkora a tétje mindkét választásnak. A számok azonban nemcsak puszta növekedésre utalnak, hanem a tendencia megfordítására is, korábban ugyanis inkább csökkent választásról választásra a tulipánra szavazók száma.

A tendencia megfordítása ráadásul a szórványban is jelentkezett, ami komoly sikernek tekinthető. A székelyföldi tömbvidéken nem volt kérdéses a magyar siker, Hargita és Kovászna megyékben az RMDSZ-nek jóformán nincs is kihívója, sem román, sem magyar oldalról – vasárnap a tulipán visszaszerezte Székelyudvarhely polgármesteri tisztségét. A vegyes lakosságú Maros és Szatmár megyei tanácsok, illetve Marosvásárhely és Szatmár polgármesteri tisztségeinek megőrzése viszont komoly siker, korábban ez sosem sikerült egyszerre! Vagy újonnan szerezték valamelyiket a négy közül, vagy csak 2-3-t nyertek el. Bihar, Szilágy és Kolozs megyékben is megmaradtak vagy meg is erősödtek a magyarság pozíciói, akárcsak az elszorványosodó Arad, Brassó és Máramaros megyékben. Utóbbi kettőben sikerült visszajutni a megyei tanácsba, négy év kiesés után.

Sőt, a valódi szórványnak számító Beszterce-Naszód megyében is sikerült bejutni a megyei tanácsba és a megyeszékhely önkormányzatába. Ennek nyomán a tágabb értelembe vett Erdély 16 megyéjéből 4-t az RMDSZ irányít a következő négy évben, 7-ben lesznek magyar tanácsosok, és csupán a szórvány Krassó-Szörény, Temes, Hunyad, Fehér, és Szeben megyékben nem. Temesváron (közös listán a városban nyertes jobboldali szövetséggel), Vajdahunyadon és Medgyesen (mindkettőbe önerőből) a magyarság ismét bejuttatta képviselőit a helyi tanácsba. A szavazatok száma növekedett, az arányok pedig megmaradtak vagy emelkedtek szinte mindenütt Erdély-szerte. 

Nemcsak Erdélyben – vasárnap az RMDSZ történelmi sikert ért el a moldvai Csángóföldön. A Bákó megyei Gajcsána községben a tulipán színeiben induló fiatal csángó hölgy nyerte el a polgármesteri tisztséget, további öt községben az RMDSZ-es tanácsosok bejutottak a helyi tanácsba. Első látásra apróságnak tűnik, mégis fontos fejlemény, a rendszerváltás után a magyarul – is – beszélő moldvai csángók sosem szavaztak a magyar politikai alakulatra, egyetlen önkormányzatban sem választottak be RMDSZ-es jelölteket. Politikai téren a csángóság szigorúan elkülönítette magát az erdélyi magyarságtól, mindig román pártokra szavazott, az RMDSZ (vagy egyéb magyar alakulat) labdába sem rúghatott. Az utóbbi két évtizedben beindított fakultatív magyar nyelvű oktatás gyümölcsei kezdenek beérni, egyre több tanult moldvai csángó fiatalban kialakul a magyar nemzeti öntudat, ami immár politikai téren is megnyilvánul – a tulipán lassan kirügyezik Csángóföldön. A magyar nemzeti öntudat megjelenése számokban már megnyilvánult: Bákó volt az ország egyetlen megyéje, ahol a 2022-es népszámláláson a magukat magyar nemzetiségűnek vallók abszolút száma növekedett az előzőhöz képest!