Mentőöv

Egy évvel a „felszabadulás” után, a budapesti kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Európai Unió segítségéért folyamodott. Nem is nagyon volt választása, a forint mélyrepülése és gazdaságának visszaminősítése nyomán Magyarország szorult helyzetbe került. A nemzetközi pénzpiacokon csak jóval nagyobb kamattal juthat hitelhez, ami jelentősen növeli a közterheket.Az IMF ugyanis a legolcsóbb hiteleket nyújtja a kerek nagyvilágon. Akár feleakkorák, mint a szabadpiacon, noha a kamatszint az adott ország minősítésétől függ: minél rosszabb a nemzetközi minősítése, annál nagyobb a kamatláb, hiszen minél rosszabb az ország helyzete, annál kisebb a hitel törlesztésének esélye, a pénzt előlegezők a vállalt nagyobb kockázatért cserében nyilván nagyobb kamatot számolnak fel.Csakhogy az IMF és az EU sem adja ingyen a hitelt, azt mindenekelőtt a közkiadások lefaragásához köti. Budapest éppen emiatt mondta fel tavaly a szerződést velük, az új Fidesz hatalom nem akarta folytatni az előző kormány megszorításait. Egy év távlatából kiderült, hogy a nemzetközi gazdasági vihar nem változik napsütéssé Magyarország határainál, Orbán Viktor „ide nekem az oroszlánt” – máskor oly sikeres – bátor politikai szemlélete most nem bizonyult nyerőnek.Tavaly Budapest nem volt hajlandó megszorítani a nadrágszíjat, most viszont kénytelen lesz rá. Athén, Róma, Madrid, Lisszabon hasonlóan vélekedtek, most viszont ott is kénytelenek a tavalyinál keményebb megszorításokat bevezetni. Mert a gyógykezelés annál keservesebb, minél később kezdik el, minél előrehaladottabb a betegség.A megszorítás viszont népszerűtlen, Romániában és Magyarországon ugyanúgy, mint Görögországban, Spanyolországban vagy Olaszországban, noha a gazdaságok teljesítőképessége még a mostani szintet sem tudja biztosítani. A kormányok viszont nem hagyhatják figyelmen kívül, kénytelenek hozzá igazodni.