Mi lesz veled emberiség?

Nézegetem, hallgatom, olvasom a nagyvilágból jövő, egyáltalán nem derűlátó híreket, s minduntalan Hans Fallada (1893–1947) német író híres regényének a címe villan eszembe. Mi lesz veled emberke? – kérdezte ő egy megszületett német gyermektől akkor, amikor a nemzeti szocializmus uralomra jutását követően szülőhazája társadalma a romlás, a pusztulás felé kezdett száguldani. Az ő könyvének címbeli kérdését parafrazálva mostanság mi, a higgadtabban gondolkodók is joggal tehetnénk fel a kérdést: Mi lesz veled, emberiség? 

És még mielőtt valaki oktalan borúlátással vádolna, csak megemlítek néhányat az előttünk tornyosuló, megoldásra váró, de megoldhatatlannak tűnő gondok közül. Mindenekelőtt a háborúkat említeném, amelyek megszakítás nélkül folynak a világ különböző pontjain. Állítólag a Föld országainak az egyharmadában naponta dörögnek a fegyverek. Evvel kapcsolatban egy korábbi vicc poénja jut eszembe. Abban az Úristen, látva az emberiség többségének a bűn felé fordulását, elhatároz egy újabb vízözönt. Amikor egy idő elteltével Szent Péter megkérdezi, miért nem indítja el a pusztítást, az Úr azt felei: Péter fiam, nincs szükség rá, az emberiség az én közbeavatkozásom nélkül is elpusztítja önmagát. 

És a fenti vicc poénja nincs messze a valóságtól, hiszen ember gyilkolja az embert minden komoly ok nélkül. Az emberi esztelenség határtalan. Nem véletlenül mondta Albert Einstein, hogy: „A világmindenség és az emberi butaság határtalan. Bár az elsőben nem vagyok biztos!” 

És látom a világhálón a szüntelenül pusztuló természeti környezetet. Az általunk okozott, s most felgyorsult klímaváltozás hozta pusztításokat: árvizeket, aszályokat, sivatagosodást, az édesvízkészletek drasztikus csökkenését, földcsuszamlásokat, a sokasodó viharokat (tornádó, tájfun, orkán). És a legújabb hír: az Antarktiszról egy óriási kiterjedésű gleccser készül leszakadni. A 116 000 négyzetkilométer nagyságú jégár nagyobb Magyarország jelenlegi területénél. A szakemberek számítása szerint ez a hatalmas tömegű jég elolvadása óvatos becslések szerint legalább két méterrel emeli meg a világtengerek szintjét. Ez azt jelenti, hogy nemcsak New Yorkhoz vagy Londonhoz hasonló tengerparti nagyvárosok kerülnek víz alá, hanem Hollandia teljes területe is, avagy a különböző Indiai-óceáni szigeteken felépült üdülési központok. Beleértve Dubait, az űrből is látható, pálmára emlékeztető luxusszigetével. A folyamat elindult, már nincs az az emberi erő vagy találékonyság, amely megállíthatná. Nem véletlenül mondta az ország uralkodója: Nagyapám és apám tevegelt, én és a fiam luxusautón furikázunk, az unokám megint tevegelni fog! 

És vegyünk figyelembe még egy tényezőt: a demográfiait. A Föld jelenleg 8 milliárd ember számára képes megélhetési körülményeket teremteni. Az elengedhetetlen vizet és táplálékot. Ilyen mértékű népességrobbanás mellett mintegy két és fél évtized múlva a Földön mintegy 10-11 milliárd ember fog élni. Úgy, hogy közben folyamatosan csökken a megművelésre alkalmas földterület nagysága. Részben a nagy területek sivatagosodása (lásd Száhel-övezet), részben a lakott területek kiterjedése miatt.  Ez a tény előrevetíti a létfenntartáshoz szükséges vízért és élelmiszerért meginduló ádáz (akár életre-halálra menő) küzdelmet. Az éhes és szomjas ember mindenre képes lesz, akár ölni, pusztítani is. 

Ezeket (és sok mást!) figyelembe véve jogos a kérdésünk: Mi lesz veled, emberiség?