A címkérdésben szereplő net bővebben az internet. Ma, állítólag a Földön kb. négymilliárd ember használja, azaz a lakosság többsége. Ami nyilván nem azt jelenti, hogy a világhálót ennyien naponta és rendszeresen használják, és azt sem, hogy a sokmilliónyi létező szájtot felkeresik.
Ha valaki azonban kitartó, és ért is a kereséshez – szerintem csak a csodálatos találmány, az internetet használó lakosságnak rendkívül csekély töredéke, mert ki ül naphosszat a számítógép előtt, mintha egyéb dolga sem volna, s ki értené minden csínját-bínját –, az elképesztő mennyiségű információra tehet szert. Az internet – a kifejezés, számos előzmény után 1974-ben jelent meg –, azt hiszem, többek között a világ magasan legnagyobb könyvtára, habár sok ritkaság, különlegesség nem is fedezhető fel benne.
A címre térve: mi robbantja fel az internetet?
Gyakorlatilag, a józan tényeket nézve, semmi, ugyanis dicséretesen furcsa jelenségként nincs igazi központja, egy csomó hálózat összekapcsolásából jött létre, s ha ezek egyike valamilyen okból kiesne, a többi vidáman működik.
Lehetetlen felrobbantani – legfeljebb szóban.
Az interneten világszerte naponta, de inkább óránként millió- vagy tízmillió-számra jelennek meg olyan hírek, amelyek közül egyesek „felborítják” az éppen aktuális helyzetet. Az internet szabad préda, amelyen mindenki posztolhatja saját (akár tájékozatlanságból, rosszindulatból stb.) fakadó véleményét.
A szólásszabadság kétségkívül nagyszerű vívmánya az emberiségnek. Voltaire, a kitűnő XVIII. századi francia gondolkodó híres mondatát („Nem értek veled egyet, de utolsó csepp véremig ragaszkodom hozzá, hogy kimondhasd”) ma is sokszor, méltán, idézik.
De vajon ilyen egyszerű lenne a dolog?
Mi van, ha a „gondolatait kimondó” (ma a világhálón másodpercek alatt terjedő) eszmék a többség, az emberiség számára gonoszok és ártalmasok?
Ez itt a kérdés. Némi útmutatóként: Shakespeare Hamletje. Vagy József Attila, hogy sok más kiváló elmét ne is idézzek.
Elnézést az olvasótól az elkalandozásért, hisz még mindig a címbeli kérdés megválaszolása (Mi robbantja fel az internetet?) előtt tartunk.
Egy magyarországi honlapon olvasom, hogy legutóbb (ropogósan friss hír) Demi Rose csupasz feneke robbantotta fel a netet. D. M. – ne szégyellje, ha nem ismeri –, állítólag egy gyönyörű fiatal modell.
A világhálón ezerszámra nyüzsögnek a hasonlóan szép fenekű nők (románok, magyarok és más nemzetiségűek), de most éppen ő van terítéken. Holnapra a mai őrület elmúlásával más kerül a listára, a sajtó nézőterébe.
A romániai médiából sok száznyi hasonló hírt idézhetnék a „mindent felborító új értesülésekről”. Amelyekről végül többnyire kiderül: semmit nem borítanak fel, és semmi újjal nem szolgálnak. De újságírói fogásként (nem egy utolsó szempont), jól hangzanak, az olvasók ráharapnak.
E mondat leírása után azon gondolkodom: lenne-e mód a jóhiszemű olvasó bővebb és hihetőbb tájékoztatására, arra, hogy megkülönböztesse az álhírt a valóditól.
Őszintén szólva, nem tudom. Ez matematikai nyelven szólva egy sokismeretlenes egyenlet, tehát nehezen (vagy egyáltalán nem) kibogozható és értelmezhető.
De hát nehezen értelmezhető a mai világ is.
Amelyben amolyan vezérelv: boldoguljon mindenki úgy, ahogyan tud.
Hozzászólások