MOGYE

A hírügynökségek jelentéseit böngészve próbálom kiköbözni, mik számítottak igazán fontosnak az utóbbi órák, napok történései között világszerte és hazai viszonylatban. És bizony nagy fába vágja a fejszéjét, aki ilyesmire vállalkozik, ha figyelembe veszi, hogy kinek akar erről beszámolni.

A politikai-gazdasági elemzők szerint a G20, a világ legfejlettebb és „feltörekvő” országainak cannes-i csúcsa kétségtelenül fontos, ha azt nézzük, hogy a világ legjelentősebb vezetői találkoztak – de ha eredményeit, azaz inkább eredménytelenségeit tekintjük, aligha mondhatjuk, hogy komolyabb befolyással volt a világ folyására. A világ megváltása – ha ezt várta volna valaki is a filmfesztiválok híres városában tartott összejöveteltől – ezúttal is túl nagy falatnak bizonyult. Nem csodálkoznék, ha egy hazai közvélemény-kutatás során – vajon miért is nem rendeznek ilyeneket az aktuális hírek fogadtatásának témájában? – sok hazai tévénéző és olvasó szerint emlékezetesebb maradna a szennyezett Dâmboviţából kifogott harminckilós, másfél méteres harcsa, a román bokszoló világbajnok, netalán a labdarúgó A Liga első két helyezettjének találkozója, a diáklányát állítólag megerőszakoló sporttanár ügye akárhány jelentős politikai témánál.

Egy olyan hír, mint a hazai magyar felsőoktatás melletti kiállás – a megrögzött nacionalistákon kívül – alighanem csak a magyarok érdeklődésére számíthat.

Az elmúlt héten 32 neves hazai személyiség – mai és egykori egyetemi tanár, püspök, író, politikus – írta alá a NYÍLT LEVÉL mindenkihez, akit érdekel a hazai magyar felsőoktatás sorsa, és aki felelősséggel tartozik ezért című kiáltványt, amely a romániai magyar felsőoktatás jelenével és jövőjével kapcsolatos gondokat teszi szóvá, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében az utóbbi időben történtek kapcsán. A terjedelmes levél amellett áll ki, hogy a tanügyi törvény pozitív kitételeivel élni lehetne és kellene, az igényeinknek megfelelően tartalommal kellene megtölteni a törvény adta lehetőségeket, anélkül, hogy bárki vesztesnek érezhetné magát.

Az önálló magyar felsőoktatás ugyanis vörös posztónak számít manapság. A MOGYE-n főleg, pedig az valamikor kizárólag magyar orvos- és gyógyszerészképző intézményként jött létre.