Nem történt semmi

Persze tudom, hogy ez így nem igaz. Naponta történnek események, amelyek megrázzák a világot. Háborúk dúlnak, újabb fegyvereket gyártanak, az országok egymást fenyegetik, és emberek milliói rettegnek a holnaptól. Mégis azt mondom: nem történt semmi. Mert az egyetlen dolog, amire az emberiség igazán vár, még mindig várat magára.

Nincs béke.

Sokan azt mondják, hogy megbolondult a világ. Én nem hiszem. A világ nem bolondult meg. Inkább azok vesztették el a józan ítélőképességüket, akik azt hiszik, hogy a pénz hatalma mindenható. Akik úgy gondolják, hogy a gazdaság, a média és a politika segítségével az egész emberiséget saját érdekeik szerint irányíthatják.

Régen talán könnyebb volt uralkodni az embereken. Kevesebben voltunk, lassabban terjedtek a hírek, és az emberek egymástól elszigetelve éltek. Ma több mint nyolcmilliárdan lakjuk a Földet. Egyetlen ország sem élhet a másik nélkül. Egy globalizált világban mindenki függ a másiktól. Éppen ezért különös és érthetetlen, hogy még mindig a háborúban keresik a megoldást.

Erről a kérdésről könyveket lehetne írni. Egy rövid tárcában erre nincs lehetőség. Egy dolgot azonban ismét szeretnék megosztani, mert meggyőződésem, hogy ez a lényeg.

A megoldás nem azok kezében van, akik a világot irányítani akarják.

A megoldás a mi kezünkben van.

Mi vagyunk többen. Mi dolgozunk. Mi termeljük meg az értékeket. Minden pénz mögött emberi munka áll. Ha ezt egyszer valóban megértenénk, egészen másképpen néznénk a világra.

A hatalom ma elsősorban a pénzügyi rendszeren és a médián keresztül érvényesül. Ezek nélkül nem tudnák befolyásolni az embereket. 

Nem véletlenül idéztem már többször Mahatma Gandhit. Ő nem fegyverrel győzött, hanem azzal, hogy megtanította népét: az erőszakmentes ellenállásnak is lehet legyőzhetetlen ereje.

A háborúkkal kapcsolatban is fel kell tennünk egy egyszerű kérdést.

Ki harcol?

Nem azok, akik a döntéseket meghozzák.

Hanem az egyszerű emberek. Azaz mi, akik többen vagyunk.

Ha egyszer az emberek nem akarnának egymás ellen fegyvert fogni, a történelem egészen más irányt venne. Tudom, hogy ezt könnyebb leírni, mint megvalósítani. De attól még igaz.

Szomorú korban élünk. Mégsem vagyok reménytelen. A világot nem néhány ezer ember tartja életben, hanem milliárdok munkája, becsülete és kitartása. Ha egyszer ez a többség felismeri a saját erejét, sok minden megváltozhat.

Úgy érzem, korunk legnagyobb kérdése nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. Vajon meg tudjuk-e őrizni azt a keresztény civilizációt, amelynek alapja az emberi méltóság, a szeretet, a megbocsátás és a béke? Ha ezeket az értékeket elveszítjük, sokkal többet veszítünk országoknál vagy gazdasági rendszereknél.

Ezért írtam a címben azt, hogy nem történt semmi.

Nincs béke.