Sivatagi homokóra a vén kontinensen?

Ötszázhatvan évvel ezelőtt Hunyadi János jelentős győzelmet aratott Nándorfehérváron a Konstantinápolyt alig 3 évvel korábban meghódító II. Mehmed török szultán felett. Óriási győzelme nyomán a keresztény Európa fellegezhetett, 65 évre eltűnt az iszlám fenyegetése.

Az iszlám hódítás többször fenyegette Európát. Amúgy az iszlám volt az egyetlen, amely hazai pályán, Európában fenyegette a kereszténységet. Semmilyen más vallás vagy civilizáció sem volt képes megszorítani az európai kereszténységet, mindig a kereszténység volt a domináns, a terjedő, amely a többi vallást/civilizációt szorította meg, még az európai magtól több ezer kilométerre lévő távoli vidékeken is. A többi civilizáció legfeljebb defenzív alapon állította meg az európai kereszténység nyomulását (mint például a kínaiak vagy japánok), offenzív módon viszont csakis az iszlám ostromolta az európai keresztény civilizációt.

Nem állandó nyomásról van szó, az iszlám terjeszkedését visszaverték, a támadói és védekezői szerepek sokszor cserélődtek. Az iszlám jóformán 1300 éve ostromolja Európát, s az első fenyegetés nem kelet felől, hanem nyugat felől jelentkezett. 711-ben az arab kalifátus megállíthatatlan ereje meghódítja az Ibériai félszigetet, sőt, a Pirineusokon is átkelve Nyugat-Európa teljes bevételére készül. 732-ben viszont csodával határos módon Martell Károly a franciaországi Poitiersnél legyőzi az arabokat, s megállítja nyomulásukat. Sorsdöntő csata volt, ha akkor a keresztények nem győznek, az iszlám tartósan uralma alá vonja a kontinens legnagyobb részét, a nyugati civilizáció meg se születhetett volna, Európa ugyanolyan muszlimmá vált volna, mint a korábban keresztény erőd Szíria vagy Egyiptom.

Poitiers után az iszlám nyomulása azonban nem ért véget, dél-Franciaországban, dél-Olaszországban és különösképpen Szicíliában további évszázadokig az arab nyomulás és a keresztény védekezés jellemző. Itt viszont már csak kisebb, részleges nyomulásról volt szó, nem olyan elemi erejű hódításról, mint az Ibériai félszigeten.

1000 körül megfordul a homokóra, a keresztény Európa évszázados támadásba lendül, az iszlám pedig, lassan ugyan, de megállíthatatlanul szorul vissza, különösképpen az Ibériai félszigeten, a híres Reconquista (visszafoglalás) révén. 1200-ra kiűzik az iszlám hatalmat Szicíliából, 1247-ben Portugália is teljesen felszabadul, s további két és fél évszázados harcok nyomán, 1492-ben Spanyolországból is kiűzik az iszlám hatalmát. Közel 800 évvel Ibéria arabok általi meghódítása után!

Miközben Nyugat-Európában a kereszténység látványosan szorítja ki az iszlámot, utóbbi a korábbi évszázadokban még bevehetetlen keresztény erődnek számító Kelet-Európában vág vissza a törökök révén. Az iszlám újabb hatalma 1354-ben lép először Európa földjére, s az 1389-es rigómezei (koszovói) csata után már jóformán az egész Balkánt uralma alatt tartja. Háromszáz éves folyamat, az oszmánok révén az iszlám folyamatosan terjeszkedik, a kereszténység pedig kétségbeesetten védekezik, puszta megmaradásáért küzd, visszaszorulása szinte folyamatos. 1396-ben (Nikápoly, Bulgária) és 1444-ben (Varna, szintén Bulgária) az erőtől duzzadó oszmán hadsereg egymagában győzi le Európa összevont haderejét, s 1453-ben a törökök meghódítják Konstantinápolyt. 1456. július 22-én Hunyadi János Nándorfehérváron megállítja egy időre az iszlám nyomulását, 65 év után viszont az oszmánok mégis beveszik Nándorfehérvárt, 1526-ban Mohácsnál Magyarország is elvész, 1529-ben és 1683-ban a félhold hatalma Bécset ostromolja.

Több, mint 300 év után Európa ismét fellélegezhet, nem kell többé rettegnie puszta léte miatt. 1683-ban Bécs második ostrománál fordul a kocka, a keresztény Európa ellentámadásba lendül, s az 1683–1699-es hosszú háborúban kiűzi a törököt Magyarországról, Közép-Európa felszabadul. A tendencia már megállíthatatlan, az oszmánok folyamatosan szorulnak vissza, a Habsburg Birodalom mellett a tizennyolcadik század végétől az oroszok is folyamatosan szorítják vissza az Oszmán Birodalmat, mely a tizenkilencedik század végére immár a Balkánt is elveszíti 500 évnyi uralom után.

Háromszáz év után ismét fordulna a kocka? Bécs 1683-as ostromát követően bő három évszázadig az iszlám nem fenyegette Európát, az utóbbi évtizedekben azonban ismét megjelent, ráadásul Nyugat-Európa olyan vidékein, ahová korábban sosem hatolt be. Immár nem katonai hódításról van szó, az iszlám jelenkori nyomulása demográfiai – Európa nem is nagyon tudja, mit kezdjen vele. Eleinte az iszlám újabb európai nyomulása kis méretűnek és békésnek tűnt, néhány évtized után viszont már tömeges jelleget ölt, és Párizsban, Brüsszelben, Nizzában vagy Kölnben kezdi mutogatni foga fehérjét.

Ismét felfordulna a történelem homokórája?