„Tán van még az égen…”

Többnyire Csákányi László énekelte Szenes Iván és Nádas Gábor dalát:

„Állítsátok meg a Földet,

Le akarok szállni róla”

abban a reményben, hogy van még az égen „Egy bolygó, / Ahol a világ még szép és jó.”

***

Régebben a sportcikkekkel, ma a jegyzetekkel kezdem az újságolvasást. Többnyire a világgal elégedetlenkedő okos, aggódó, olykor kétségbeesésről árulkodó gondolatokkal találom magamat szemben. A jegyzetírókat hajtja a remény: még idejében szólnak, még lehet korrigálni.

 Szenes Iván előtt – mióta Kopernikusz és Galilei óta tudjuk, hogy mozog – valaki már korábban megfogalmazhatta ezt az illuzórikus szándékot. Tájainkon, később született egy könyv is: Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni, Stop the World! – I Want to Get Off (Salamon Gábor, Zalotay Melinda), szórakoztató (felszabadító) idézetekkel a világról, magyar–angol nyelven.

Voltak, vannak ilyen szándékok, sikeres írok munkái is épültek erre, vagy ehhez hasonló „tervre”.

Ki tagadhatná?

Az emberiség felelős hatalmasságai, a nagy okosságuk, „jó szándékuk” ellenére, bizony számos vonatkozásban elszúrták az általuk elérhető Világ dolgait.

Minden nagyszerű megvalósítás mögött meghúzódik a veszélyt, a bajt is hozható rossz. (Lehet, hogy ez nem is lehet másként?)

A gazdag és a szegény, a nagy és a kicsi között tovább szélesedik a szakadék.

Szeretem az életet, ragaszkodom hozzá, de a Világgal hadakozom.

Mi a bajom?

Nagy, és tágul is a Világ! Túl gyors! Zajos! Rikítóan színes, bántóan fényes! Becsapós!

Ezek általánosságok.

Valóban!

Az ördög mindig a részletekben rejlik.