Titkolt pénzhatalmi birodalom béklyójában (II.)

Hosszú történelmünk folyamán a birodalmi szemlélet nem sokat változott, az utóbbi évtizedek tapasztalata is ezt bizonyítja. A második világháború befejezése után a világot egyszerűen kettéosztották, a keleti részt meghagyták a szovjeteknek, a Nyugat pedig az Egyesült Államok égisze alatt maradt, akik Európával nem elégedtek meg, és Ázsiában is folytatták terjeszkedési politikájukat. Kína igazi felemelkedése, akkor még nem kezdődött el. A háborúban még szövetséges két nagy nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunióközött azélet minden területénrivalizálóállapot alakult ki, a„hidegháború” korszaka négyésfélévtizedig tartotta feszültségben, ésbizonytalanságban a világot. A harmadik világháborútaláncsak azért maradt el, mert mindkétoldal– tömegpusztítónukleáris fegyverek birtokában– egyformánfélt egy konfliktus kirobbanásától.

A Szovjetunió felbomlása után a világ egyedüli szuperhatalma az Egyesült Államok. Az azóta felemelkedett Kína gazdasági erejével, de elsősorban hatalmas emberfölényével igényt tarthatna egy szuperhatalmi szerepre, de az amerikaiaknál sokkal gyengébb katonai ereje ettől még visszatartja.

De mi a helyzet az ún. titkolt pénzhatalommal? Ismét összeesküvés-elmélet? Lehet, de nem ez a lényeg. Végeredményben minden nyíltan történik, már nem is annyira titkolt. A Tőke első támadása az Államok ellen, az amerikai polgárháború idején elkezdődött, amikor az európai bankárdinasztiák megtámadták a puritán felfogású amerikai rendszert, és az országot polgárháborúba kényszerítették.

A helyzet a I. világháború óta már nem vitatható, az Egyesült Államok vezetősége az utóbbi száz esztendőben az egész pénzrendszert kézben tartó hatalmi elit befolyása és irányítása alatt áll. Ezt a tényt ma mindenki tudja Amerikában, és igenis vannak, akik ez ellen bátran fel is szólalnak (lásd: Noam Chomsky és a többiek). Sokan szeretnének a „régi”, igazi Amerikához, egy szabad, az alapító atyák által elképzelt Amerikához visszatérni. Talán még nem késő.

Mivel az Egyesült Államok nem nemzetállamok szövetsége, és egy központi kormány kezében összpontosul a pénz, külügy és védelmi politika, a pénzelitnek itt aránylag könnyű dolga volt.

Először Amerika, aztán az egész világ! Ez lett a jelszó, és ezért született meg aránylag hírtelen és meggondolatlanul az Európai Unió. De az Unióban még nemzetállamok vannak, sok-sok elképzeléssel, és, amint látjuk, nem mindig követve Brüsszel politikáját. Világos tehát, hogy a nemzetállamok megszüntetése a pénzhatalom egyik legfontosabb célja.

A liberalizálj, deregulálj és privatizálj hármas utasításai a már hírhedt washingtoni konszenzuson, megbeszélésen születtek 1989-ben, a pénz hatalmasainak kezdeményezésére. A lényege: minden állami vagyont privát kézbe adni, az állam befolyását minden területen a minimálisra csökkenteni, a gazdaságnak szabad mozgást biztosítani a határok eltörlésével, az áruk és a munkaerő szabad áramlásával. Ez végeredményben a világ globalizációjának a lényege.

Miért nem ismerik fel politikusaink a veszélyt, ami a világra leselkedik, amiben már benne élünk, és ami a jövőnket veszélyezteti? A válasz egyszerű: a pénz ereje óriási és mindenütt jelen van.

Talán vannak kivételek? Pontosan egy évvel ezelőtt a boliviai  Santa Cruz de la Sierravárosban, azún. Népi Mozgalmak Világtalálkozójána katolikus egyházfeje, Ferenc pápa egy rendkívüli, radikális beszédet mondott, melyben bátran bírálja a világunkat ma uralom alatt tartóglobális, kapitalista pénzügyi rendszert. De miért hallgattak erről, az európaiésa magyar médiák? Miért kaptuk meg a beszédet az interneten csak véletlenül, ifj. dr. Zlinszky János fordításában. A beszédet sokszorosítani kellene, hogy sokan, főleg politikusaink elolvassák. Kiragadok egy-kétgondolatot a beszédből:

„Elismerjük, hogy nem mennek jól a dolgok egy olyan világban, ahol oly sok esztelen háborút vívnak, és a testvérgyilkos erőszak még a lakónegyedekben is eluralkodik?(…) Felteszem a kérdést: képesek vagyunk-e felismerni azt, hogy ezek a romboló jelenségek egy globálissá növekedett rendszer részei? Ne féljük kimondani, hogy változást akarunk, valódi változást, struktúrák változását.”

„Amikor a TŐKE bálvánnyá válik, és átveszi az emberek döntéseinek irányítását, amikor kapzsi pénzsóvárság uralkodik el az egész társadalmi, gazdasági rendszeren, akkor ez romba dönti a társadalmat….”

A pápa nevén nevezi a dolgokat, támad, ostoroz, de ajánlásokat is tesz.

„Az első feladat: a gazdaságot a népek szolgálatába kell állítani! Az emberek és a természet ne álljanak a pénz szolgálatában. Nemet mondunk a kirekesztés és a társadalmi igazságtalanság gazdaságára, ahol a pénz uralkodik, ahelyett, hogy szolgálna. Ez a gazdaság öl. Ez a gazdaság kirekeszt. Ez a gazdaság elpusztítja a Földanyát!”

„Második feladat: népeinket a béke és igazságosság útján egyesíteni. A világ népei saját kezükbe kívánják venni sorsuk irányítását. Békében akarják megtenni az igazsághoz vezető utat. Nem kérnek az olyan gyámkodásból és beavatkozásból, ahol az erősebb aláveti a gyengébbet.”

„A harmadik feladat: talán a legfontosabb, amit fel kell vállalnunk, a Földanya védelme.”

A pápa végezetül kihangsúlyozza: „E jövő alapvetően a népek kezében van, a népek önszervező képességében…”

Mit tud erről a szürke kisember még mondani? Talán annyit, hogy bár nem vagyok se túlságosan vallásos, még katolikus sem, evangélikusnak kereszteltek, de azért hiszek egy jó erőben,ami valahonnan irányíthat minket. Ennek az erőnek lehet a pápa a szószólója, érdemes rá hallgatni.

A publicista pedig hozzáteszi: A félrebeszélések ideje lejárt. Alapvető problémánk, hogy a „felső”, titkolt, vagy nem titkolt pénzhatalom kötelékét ne engedjük a nyakunkra tekerni. Az Egyesült Államok által képviselt, geopolitikai terjeszkedési politika része, hogy az Uniót a markukba kaparintsák, aztán előre, Kelet felé. A nemzetállamok legyengítésnek, majd megszűntetésének egyik eszköze az erőltetett, megszervezett migráció. Erről kell beszélni, és ez ellen kell fellépni. Az amerikaiakkal barátságban kell maradni, de az őket is uraló pénzhatalom ellen minden erővel védekezni kell. Ha merünk cselekedni, azt egyszer még az igazi amerikaiak megköszönik nekünk!

Hollai Hehs Ottó,

Németország