Több légy egy csapásra?

Múlt héten Oroszország felmondta a gabonaegyezményt, s azon nyomban nekilátott az ukrán kikötők bombázásához. Ukrajna ugyanis főleg tengeri úton exportálja a gabonát. Odessza és Mikolajiv fekete-tengeri kikötők ellen masszív rakétatámadást indított, melyek során a nagy kikötői silókat is célba vettek, Odesszában például 60 ezer tonna búzát semmisítettek meg.

Az orosz rakéták azonban nemcsak Ukrajna tengeri kikötőit, hanem dunai kikötőit is célba vették, a Galaccal szemben lévő Reni és a Tulceatól nem messzi Izmail kikötőjét is támadás érte, ott is a gabonatárolókat vették célba. Ezzel Moszkva az ukrán gabonaexport ellehetetlenítését célozza. A gabonaexport ugyanis jelentős bevételi forrás az ezer sebből vérző Ukrajna számára, a háború miatt amúgy is súlyos válságba sodródott gazdaságának egyik alappillére. Tavaly októbertől az egész téli szezonon keresztül az oroszok Ukrajna energetikai infrastruktúráját, vízi- és hőerőműveket bombáztak szinte naponta, hogy minél nagyobb szenvedést okozzanak a civil lakosságnak. Egész városok és megyék maradtak áram, fűtés és folyóvíz nélkül. Ukrajnát mégsem kényszerítették térdre. 

Kijevben számítottak arra, hogy az energetikai infrastruktúra után az oroszok a gabonaexportot veszik célba, Putyin régóta a gabonaegyezmény felmondásával fenyegetőzött. Ezért is végeztek az ukránok tavasszal karbantartási munkálatokat a Bîstroe Duna-csatornán. 

A köztudottan nem túl precíz orosz lövedékek könnyen áttévedhetnének Románia területére is! Lehet, hogy Putyin ezt is tervezi provokációként? Reni és Izmail bombázásával talán azt is teszteli, hogyan reagálna a NATO, ha egy eltévedt orosz lövedékek véletlenül valamelyik NATO-tagország területén csapódna be, például Romániában. Vagy Lengyelországban, mert arrafelé is hasonló provokációhoz folyamodott, a Belaruszba száműzött Wagner zsoldoshadsereget Lukasenka közvetlenül a lengyel határra irányította, úgymond kiképzés céljából. Sőt, viccelődött is, hogy a wagneresek varsói kiruccanásra vágynak. Lengyelország egyből megértette a cselt, s a belarusz határra irányította több mint ezer katonáját, bármilyen provokáció esetére.

A gabonaháború elindításával Putyin más célokat is szem előtt tárt. A gabona világpiaci ára egyből felment a legtöbb nemzetközi tőzsdén, ami komoly problémát jelent a harmadik világbeli országoknak. Moszkvának viszont jól jön, Oroszország ugyanis a világ legnagyobb gabonaexportőre. Az áremelkedéssel a Nyugat ellen fordíthatja a harmadik világ országait, azt állítván, hogy a gabonaháborúért nem az egyezményt egyoldalúan felmondó Oroszország felelős, hanem a Nyugat, mert ugyebár nem volt hajlandó elfogadni Moszkva feltételeit. Putyin ezért is hívta Szentpétervárra 50 afrikai ország állam- és kormányfőjét. A harmadik világ kegyeiért valós verseny zajlik. Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta Oroszországot és a Nyugatot egyaránt hideg zuhanyként érte, hogy a harmadik világ faképnél hagyta s nem csatlakozott hozzája. Az európaiak és az USA arra számított, hogy a harmadik világ csatlakozik a Nyugathoz, és elítéli az orosz agressziót, illetve szankciókat vezet be Oroszország ellen. Moszkvában viszont arra számítottak, hogy a harmadik világ a Nyugat ellen fordul és az orosz állásponthoz csatlakozik. Mindkét fél nagyot tévedett, a harmadik világ saját érdekeit tartja szem előtt, minél nagyobb engedményt igyekszik kicsikarni mindkettőtől. Amúgy mások is ugyanezt a Tito révén művészi szintre emelt hintapolitikát folytatják, leglátványosabban Törökország. Moszkvának amúgy jelentős esélye volna a harmadik világ szimpátiájának megnyerésére, az öngyűlölő Nyugat ugyanis már évek óta folyamatosan maga ellen hergeli azt, a gyarmatosítás egyre szélsőségesebb megítélésével. A nyugati balliberálisok nemcsak a múltat, hanem a jelent is célba vették, nem győzik hangsúlyozni, hogy a Nyugat manapság is kizsákmányolja (kedvenc balos fogalom) a szerencsétlen harmadik világot. Putyin olajat önt a nyugatiak révén saját maguk ellen gyújtott tűzre.

A gabonaháborúval azonban Putyin az EU-ban is olajat önt a tűzre. Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország ugyanis elérték Brüsszelben az ukrán gabonaimport betiltását ezen öt országban, sőt, a tiltás meghosszabbítását kérik. Ukrajna elfogadhatatlannak tartja ezt, Franciaország és Németország pedig jelezte, hogy ellenzi a szeptemberben lejáró tiltás meghosszabbítását. Az ukrán gabonaimport igen megosztó az EU-ban, éppenséggel a Kijevet legelszántabban támogató keleti tagországok – Lengyelországgal az élen – ellenzik legjobban, miközben a nyugatiak támogatják. Ez olyan ziccer, amire Putyin nyilván lecsap.