Uniós pénzalapok

Corina Creţu regionális fejlesztésekért felelős EU-s biztos ismét nyilvánosan kritizálta a bukaresti kormányt az EU-s pénzalapok csapnivalóan lassú lehívása miatt. A hónap elején már figyelmeztette egyszer nyilvánosan a bukaresti hatalmat, hogy a Romániának szóló pénzalapok lefaragása is felvetődött Brüsszelben. Aminek elkerülése végett Creţu állítólag „emberfeletti erőfeszítéseket” tesz az Európai Bizottságnál (EB).A kemény kritika annál figyelemre méltóbb, hogy Creţu PSD- tag, annak a színeiben szerzett EP-mandátumot és a PSD javaslatára lett EU-s biztos. A kritika tehát nem politikai ellenféltől jön, hanem saját berkekből. Creţu minden valószínűséggel már többször is figyelmeztette zárt ajtók mögött PSD-s kollégáit, mielőtt a nyilvánosság előtt fogalmazta volna meg azokat.Az ismételt kritikák teljesen jogosak, a PSD–ALDE-kormány vagy annyira inkompetens, hogy képtelen megfelelő pályázatokat készíteni az uniós források lehívására, vagy egyszerűen nem érdekli az ügy. Vagy mindkettő együtt.Valamennyi változat elképzelhető, a Dăncilă-kormány nem remekelt e téren. Az előző (Ponta-, Grindeanu- és Tudose-) kormányok sem tettek sokat, a PSD–ALDE-hatalom nem az ország fejlesztésére koncentrál, hanem egyes politikusaik vagyonának és szabadságának a megvédésére az igazságügy ellehetetlenítése révén. Az utóbbi másfél évben összehasonlíthatatlanul több időt és energiát fordítottak erre, mint az uniós pénzek lehívására. Ott, ahol mégis vannak fejlesztési tervek, inkább a hitelt vagy az állami forrásokat preferálják, nehezményezte Creţu, hangsúlyozván, hogy az EU-s alapok ajándékpénzek, amelyeket nem kell visszafizetni. Igen ám, de azokat szigorúan ellenőrzik, az EU-s projekteket nem lehet olyan könnyen a hatalom politikai klientúrájához irányítani többszörös feláron. Alighanem ez is magyarázza az alacsony érdeklődést.A kormány hozzáállása kétszeresen is veszélyes. Egyrészt, mert Románia hosszú távú gazdasági helyzetét negatívan érinti. Korszerű infrastruktúra nélkül nehéz lesz befektetőket idecsalogatni, beruházások nélkül pedig nincs fenntartható fejlődés. A kohéziós alapok éppen e célt szolgálják, a fejletlenebb keleti (és déli) tagországok felzárkózását. Másrészt a csapnivaló lehívási arány jelentősen rontja Románia alkupozícióját a 2021–27-es EU-s büdzsé elosztásánál. Ahol borítékolhatóan komoly összecsapások lesznek, az EB ugyanis növelni szeretné a következő hétéves uniós büdzsét, noha a befizetések közel 10%-át adó, második legnagyobb nettó befizető ország, Nagy-Britannia kilép az Unióból. A nyugati nettó befizető országok aligha fogadják el egykönnyen, hogy mélyebben adófizetőik zsebébe nyúljanak, a britek távozásával kieső összeg pótlására. Az elosztási tárgyalásoknál az országok eddigi teljesítményét is figyelembe veszik, s Románia sereghajtó e téren (is), a V4-ek például sokkal jobban kihasználták az uniós forrásokat.Meghallgatja-e Tăriceanu és főleg Dragnea a saját berkekből származó vészharang-kongatást? Vagy a kiemelt prioritás – az igazságügy átrendezése – annyira elvakítja őket, hogy továbbra is fittyet hánynak az ország érdekeire?