Visszaszerzett cselekvőképesség

Múltkori írásomban a tehetetlenségről írtam, amely sajnos ma egész világunkra jellemző. Naponta jönnek a rossz vagy a még rosszabb hírek, vannak, akik már nem is nyitják ki a tévét, rádiót, hogy ne rontsák el hangulatukat. Az emberek nagy része viszont aggódik, főleg az idősebb generáció, akik még emlékeznek. De már nagyon kevesen vagyunk! 

Arról viszont, hogy egy háború milyen szörnyűséges, nem kell feltétlenül személyes tapasztalatokra támaszkodni, olvasni kell a történelmet, filmeket kell nézni, sok van, s nagyon sok élethűen, hátborzongatóan mutatja be, mit jelent szervezetten, felsőbb utasításra embert ölni, egy olyan valakit, aki téged soha nem bántott.

A legaljasabb játék az emberekkel, a tömeggel, csupán azért, mert „vezetőink”, politikusaink, akiket mi választunk magunk közül, a hatalom érdekében, és behódolva a pénzhatalmi érdekeknek fiataljainkat a vágóhidra küldik. 

A tömeg furcsa massza, felismerhetetlen, ezerarcú, néha bárgyúnak tűnik, néha félelmetes. Történelmünk folyamán, okos népvezérek kihasználták ennek a „masszának” az erejét, átgyúrták, az élére álltak, és fantasztikus dolgokat tudtak segítségével elérni. Ma ez nincs, a tömegek ma nem lázadnak, mert a pénz hatalmába kerültek, egy olyan erő irányítja őket, melynek lehetőségei korlátlanok, elbűvöl, varázsereje van, ha kell, az égbe emel, ha nem hódolsz be, a sárba tapos.

Az összeesküvés-elmélet már életünk része, vannak, akik hisznek benne, vannak, akik kinevetik. Valahogy úgy vagyunk vele, mint Istennel, és az ördöggel. A hívők lelki világa irigyelhető, mert ők életüket Isten kezébe tették, bármi is történjék, ők soha nem maradnak egyedül. A többség azonban gyarló, nem hisz semmiben, csak abban, amit megfoghat, amit megszerezhet, ami az övé, a tulajdona. Egy szóval materialista! A szakrális gondolkodás ezen materialista szemlélet ellen küzdött évszázadokon keresztül, aztán eltűnt, elbukott. A pénz legyőzte! Talán ez Isten és ördög harca?

Lépjünk vissza a filozófiából a szomorú valóságba. 

1,2 millió ember halt és sebesült meg az orosz–ukrán háborúban – ezt olvasom a hírekben, és bár a számokkal való találgatás abszolút felesleges, ez már hasonlít a két világháború adataihoz, amikor „generációk” pusztulásáról beszéltek. 

Bármilyen bárgyú is a tömeg, ettől a tömegpusztítástól irtózik, érzi, hogy ez nem jó, hiszen Ő is sorra kerülhet, vagy a fiai, a férje, az apja, mindenki, mert a bomba, a rakéták, a drónok nem válogatnak, gyilkolnak.

Szóval erre kell a tudomány, a technika? Az atomkutatás ma már azt jelenti, hogy gyilkolni készülünk a másikat? Ezért tört ki most az Irán és Izrael közötti háborúzás? Két ősrégi kultúra, civilizáció összecsap a XXI. században, vérre menő gyűlölettel! Ezt akarta Mózes, vagy Zarathusztra?  Nem, nem ezt akarták, két bölcs próféta, hasonlóak Krisztushoz, Buddhához! Mire való ez az egész vallási komédia, ha semmit nem tartunk be a törvényekből! 

Ébredj tömeg, és cselekedj, nem kellenek népvezérek, nem kellenek próféták, tisztán  ö n v é d e l e m b ő l  lázadj fel, mert nem akarsz meghalni, élni akarsz, mert az élet a világ legszentebb, legcsodálatosabb ajándéka, és aki más  életét tudatosan elpusztítja, az kerüljön a pokolba.

Trump és Putin órákat telefonálnak, de nincs béke, Brüsszelben a „főnöknő” az ukrán elnökkel ölelkezik, és vigyorogva újabb és újabb fegyverszállításról határoznak. További gyilkolásról! Meddig lehet ezt a gyilkos komédiát még nézni?

Ne hivatkozzunk a rossz körülményekre, ne keressünk alibit, arra, hogy tehetetlenek vagyunk!

Ortega a bölcs spanyol állította: Tévedés azt hinni, hogy „az életben a körülmények határoznak”. Ellenkezőleg: a körülmények a mindig új feladat, mely előtt döntenünk kell, hogy mit határozzunk. És ami határoz, az a jellemünk.

Politikai szónoklatokkal, de még népszavazással sem lehet békét teremteni, ennél sokkal több kell. A békéért tenni kell valamit, valami olyat, ami a másik oldalnak fáj, amit nem bír elviselni. A gyilkosokat, a háborúra uszítókat nem kell kímélni, mert ők milliókat küldenek a halálba. 

Az Unió legtöbb állama követi a brüsszeli politikát. Magyarország mellé nyíltan csak a szlovákok csatlakoztak. Ez így nem elég, ez sikertelen próbálkozás. A tömeget, a tömegeket kell megszólítani, a francia, a német, az olasz, a spanyol népet, akik évszázadokig harcoltak egymás ellen, van történelmi tapasztalatuk. Miért kell a történelem rossz oldala ismétlődjön? Van lehetőségünk egy új, barátságos, békés együttműködésre, mindenkivel. Hangsúlyozom mindenkivel, még az oroszokkal, kínaiakkal is, még az ördöggel is ki lehet egyezni. 

Ne felejtsük el, bennünk is van rossz a jó mellett, a másikban is lehet jó a rossz mellett.

A tehetetlenség nyomasztó unalmas világából jöjjön végre a cselekvés ideje, de lehetőleg még ma!