Álláspont

Rendőrségi hír: egy 27 éves férfi egyetlen éjszakán hat autót tört fel Temesváron, tetemes károkat okozva a tulajdonosoknak.

Szinte-szinte (méltatlanul) észrevétlen eseménnyé zsugorodott az a nagyobb figyelemre, publicitásra és társadalmi párbeszédre, vagy akár vitára is érdemes szerény háromnapos roma kulturális fesztivál, mely keretében az elmúlt szombaton Bukarestben egy holokauszt emlékművet is lelepleztek.

Ismét észrevétlenül múlt el fölöttünk egy világnap – igaz, legalább annyi van belőlük, mint ahány nap egy évben. Sok közülük csak az emberiség egy szűk körét érinti – mint, mondjuk, a rádiótechnikai fegyvernem napja – amiről most beszélünk, az nagyon sokakat.

Orbán Viktor után egy másik jobboldali kormányfő, David Cameron brit miniszterelnök került a bal-liberálisok kereszttüzébe, ugyanazért a „szentségtörésért”: bevándorlók elleni kerítés építése.

Tán ma már nem is ismerik a török basa rajzolásának egykori mondókáját, ami úgy kezdődik, hogy Pont, pont, vesszőcske.

Nyári egyetemen vagyunk. Ez nem az itthoni, hanem az otthoni, ahol vannak innen is, onnan is diákok. Sokan nagyon értelmesek, talpraesettek.

Lecsengett a hirosimai és nagaszaki atombomba-támadás 70. évfordulója.
Világszerte megemlékeztek róla, ami nemcsak a több százezer – azonnali vagy későbbi –áldozatnak szólt, hanem az emberiség háborúi egy újabb szakaszának kezdeteiről is.

Félmillió állami alkalmazottat bocsátunk el 5 év alatt, a gazdasági világválság a nadrágszíj megszorítására kényszerít, jelentette be 2010-ben David Cameron brit kormányfő.

Egy hazai gazdasági újságíró nemes egyszerűséggel harakirinek nevezte a kormány által előterjesztett, az államelnök által elutasított és a parlamentnek visszaküldött pénzügyi intézkedésekre vonatkozó, augusztus végén megvitatandó tervet.

Japán kegyeleti szertartásokon emlékezett meg csütörtökön a 70 évvel ezelőtti tragédiára. 1945. augusztus 6-án a világ az atomkorszakba lépett, amikor az USA atombombája elpusztította Hiroshimát.

Ezekben a hetekben és hónapokban, amikor az európai államok saját maguk megvédésével, saját identitásuk, nemzeti jövőjük meghatározásával foglalatoskodnak, s a rájuk tört migrációtól féltik és védik akár költséges szögesdrótokkal is viszonylagos jólétüket és az európai civilizációt, a nagyvilág 193 országa, bármennyire is meglepő, egész golyóbisunk megmentését tervezgeti.

Amit az Amerikai Egyesült Államok elnöke mond, pláne ha hangsúlyosan teszi, arra figyel, vagy felfigyel a világ.

Ismét felháborodhatnánk, amikor azt halljuk, hogy most már a honatyák is magasabb fizetést akarnak maguknak, mégpedig nem csak négy-öt százalékkal, ahogy az infláció mértéke szerint a nyugdíjakat emelik, vagy tízzel, hússzal, Ő-uraságaik duplázni szeretnének.
De minek háborodjunk fel, nem érünk el vele semmit.

La Fontaine, a nagy francia fabulaszerző sok kiváló állatmesét írt kortársai meg általában az emberiség okulására, de szerintem akár eggyel, a tücsökről és hangyáról szólóval is bevonulhatott volna a világirodalomba.

Az utóbbi időben a magyar kormányfő többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország megmarad, nem kérnek a bevándorlókból. A multikulturalizmus nem megoldás, Nyugaton is megbukott.