Cigaretta

Nem ágálok a cigarettázás ellen, mert életem egy időszakában magam is szívtam. Mindenki úgy rontja egészségét, úgy veri a szeget saját koporsójába, ahogy akarja. Tegye, csak ne füstöljön a kollégák, családtagok, főleg kiskorúak orra alá! Ezért helyeslem az intézkedést, amely megtiltja a bagózást nyilvános helyeken, éttermekben, bárokban, iskolákban, boltokban, színházak, mozik előcsarnokaiban stb. stb.

De… Megmosolyogni való, ahogyan mifelénk e kérdést megoldják. Üzletek eladói, irodák alkalmazottjai, műhelyek dolgozói egyik kezükben műanyag pohárkával (fenekén egy félujjnyi vízzel) naponta többször állnak egyesével-kettesével a munkahelyük előtt a járdán, lépcsőn, s szívják cigarettájukat. Rossz példának! De a bagózók számára is megalázó a helyzet.

Ez a megoldás nyilvánvaló álszenteskedés. Mert mi betartjuk a szabályokat, de közben mindenki látja a valós tényt. Szólni nem szól senki. (A szomszédunkban lévő iskola diákjai az utca túloldalán álló fa alatt csivitelnek, felettük a füstfelhő.) Sem az iskolai oktató, sem az intézményvezető irodafőnök, boltvezető. A rendőrség sem. Ha netalán jön a hatósági ellenőrzés, a főnökök mossák kezüket: az ő intézményükben, munkahelyükön betartják a rendelkezést.

Nem kellene egy más megoldáson (mondjuk dohányzó termek létesítésén) gondolkozni?