A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei a régióban

A Magyar Nemzeti Kereskedőház aradi Regionális Irodája kezdeményezésére, 2017. június 8-án A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei a régióban című nemzetközi konferenciára és üzletember találkozóra került sor a Új Ezredév Református Központban. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Telegdi Andrea, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja és Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja.

A román–magyar határ két oldaláról érkezett, a geotermikus energia hasznosításában érdekelt Arad és Temes megyei, illetve magyarországi gazdasági szereplőket és önkormányzati képviselőket Kranowsky Nagy Andrea, a Magyar Nemzeti Kereskedőház regionális irodájának vezetője, valamint a társszervezők részéről Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának és Temesvári Tiszteletbeli Konzulátusának képviselői köszöntötték. Gazda István, az Új Ezerdév gyülekezet lelkipászora sok sikert kívánt a konferencia résztvevőinek, megjegyezve, hogy ő is érdekelt a témában, mert a Makovecz Imre tervezte, most épülő Református Központ gazdaságos működtetése érdekében geotermikus energiát hasznosító fűtési rendszerben is gondolkodnak.

Oláh István nagyváradi hidrogeológus szakértő Arad és Temes megye hidrogeológiája címmel tartott izgalmas, vetített képekkel és geológiai térképekkel illusztrált előadást, amelyből megtudtuk: Arad megyében 25, Temes megyében 50 termálvizes kút létezik, de ezeknek csak a töredéke működik és néhány mezőgazdasági vállalkozáson, fűtési rendszeren, illetve termál strandon kivül kihasználatlan a régió geotermikus energia potenciálja. Szita Gábor, a Porció Kft. ügyvezetője Magyarországi geotermikus városfűtések bemutatása című előadásában termál vízzel működtetett fűtési rendszereket mutatott be, amelyeket öt magyarországi városban (Orosháza, Szarvas, Vasvár, Veresegyház, Bóly) valósítottak meg 2-7 millió eurós beruházással. A konferencia második részében a geotermális energia mezőgazdasági hasznosításáról, a fürdők és a turizmus fejlesztésében játszott fontos szerepéről hallgathattak meg előadásokat a jelenlevők.

Kranowsky Nagy Andrea, a Kereskedőház aradi  irodavezetője a Nyugati Jelennek elmondta: a résztvevők számát tekintve, a témában jelentős szerepet játszó gazdasági szereplők, valamint az érdekelt önkormányzatok képviselői is jelen vannak a konferencián, a határ mindkét oldaláról. „Be szerettük volna mutatni azokat a jó példákat – itt elsősorban városi fűtési rendszerekre, termál strandokra gondolunk –, amelyek a turizmus fejlesztését is elősegítik a régióban. Román részről olyan polgármesteri hivatalok küldték el a képviselőjüket, ahol van geotermális kapacitás, egyesek már be is nyújtottak ilyen témájú pályázatokat, mások a tervezés szakaszában vannak. Eljöttek olyan vállalkozások képviselői, akik már működtetnek geotermális energián alapuló strandokat vagy mezőgazdasági vállakozásokat.”

A geotermikus energia, a termálvizek hasznosításának lehetőségeiről Oláh István hidrogeológus nyilatkozott lapunknak. „Hogy mire lehet hasznosítani a termálvizeket, az mindig a hőmérséklettől és a modern technológia felhasználásának lehetőségétől függ. Ha valaki egy nagy üzletet akar csinálni, az jó lenne, ha egy új kutat fúrna olyan helyre, ahol legalább 80-85 C-fok hőmérsékletű termálvíz van (pl. Temes megyében Lovrin környékén). A legjobb a kaszkád rendszer.  A 84-85 C-fokos hőmérsékletű vízzel már lehet fűteni, meleg vizet előállítani, a mezőgazdaságnál melegházakat lehet fűteni vele. A kaszkád rendszer végén üzemeltethet egy termál strandot is, amikor már lejjebb hűlt a víz.” Oláh Istvántól azt is megtudtuk, hogy miért maradtunk le a termálvizek haszonosítása területén, a román–magyar határ innenső oldalán. „Az egyik ok az, hogy erre nem kap senki állami támogatást. Azért jó dolgok is történtek, az 1970-es, 80-as években erre állami program volt, a geológiai kutatásokból született egy csomó kút, sőt még, a mezőgazdasági minisztérium is finanszírozta a geotermikus energia felhasználását több helyen. Nagyvárad mellett volt 100 h melegház, amiből 10 hektárt üzemeltettek a borsi kutakból vett termálvízzel. Amikor ez a gazdaság megszűnt, be kellett mi is zárjuk a termálvízzel fűtött 10 hektárt. A gazdasági okok mellett a romániai bányatörvénnyel is bajok vannak, el van bonyolítva az engedélyeztetés, sokszor belefáradnak az emberek a procedúrába. A pénz is nagy probléma, egy modern Aquapark megvalósítása legalább 15 millió euróba kerül. Európai támogatást csak az önkormányzatok igényelhetnek, ha fűtésre ők maguk hasznosítják a geotermikus energiát, de erre is kevés forrás van 2020-ig” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Oláh István.