A használati jog és a lakásjog

A használati jog (dreptul de uz), a tulajdonjog azon darabja (dezmembrământ al dreptului de proprietate), mely arra jogosítja fel alanyát (uzuar), hogy a más tulajdonában lévő vagyontárgy felett a tulajdonos engedélyével gyakorolja a használati (dreptul de folosinţă) és birtoklási jogot (dreptul de posesie). Használati jogról beszélünk, például hogyha egy vagyontárgy tulajdonosa engedélyezi egy másik személynek, hogy használja és birtokolja vagyontárgyát.

A haszonélvezeti joghoz (dreptul de uzufruct) hasonlóan, a használati jog szabályai szerint is a tulajdonos csak a rendelkezési jogot (dreptul de dispoziţie) gyakorolhatja vagyontárgya felett, melynek értelmében egyedül csak ő tulajdoníthatja el az illető vagyontárgyat, viszont nem használhatja és nem birtokolhatja azt. Abban az esetben, ha a tulajdonos él a rendelkezési jog gyakorlásával, és eltulajdonítja a használati jog alatt álló vagyontárgyat, az új tulajdonosnak tiszteletben kell tartania a használati jogot, így ő sem birtokolhatja és használhatja vagyontárgyát. A vagyontárgy feletti birtoklási és használati jogra kizárólag a használati jog alanya és annak családja jogosult. A használati jog alanyának családjához a következő személyek tartoznak: férj vagy feleség, házasságban, illetve házasságon kívül született gyerekek, örökbe fogadott gyerekek valamint házvezetők. A használati jog alanyának alkalmazottai nem tartoznak a családhoz (azok a személyek,akik nem a használati jogban lévő vagyontárgy feletti teendőket végzik).

A használati jog kizárólag személyes jellegű (caracter strict personal), melynek értelmében csak alanyát illeti meg ezen jog gyakorlása. Tehát a használati jog alanya nem adhatja bérbe a vagyontárgyat. A használati jog alanya csak magánszemély lehet, jogi személyek nem válhatnak a használati jog alanyává.

A lakásjog (dreptul de abitaţie), a használati jog azon formája melynek tárgya egy lakás. Alanya a más tulajdonában lévő lakás felett gyakorolhatja a használati és birtoklási jogot. Ezen jogok gyakorlása korlátozott, mely szerint a lakásjog alanya csak saját, illetve családja szükségleteinek kielégítésére használhatja és birtokolhatja az illető lakást. Ettől eltérően a törvény engedélyezi, nagyobb lakások esetén, hogy a lakásjog alanya bérbe adja a lakás azon részét melyet ő és családja nem használ.

A lakásjog esetében is, a tulajdonos csak a rendelkezési jogot gyakorolhatja lakása felett, és ha eltulajdonítja az illető lakást az új tulajdonosnak tiszteletben kell tartania, hogy a lakás feletti használati és birtoklási jogot kizárólag a lakásjog alanya gyakorolhatja. A lakásjog alanya is csak magánszemély lehet.

Mind a használati jog, mind a lakásjog szerződés vagy végrendelet útján jöhet létre.  

Király Andrea ügyvéd