Egy jól sikerült kirándulás

Balatoni nyár az őszben

2011. szeptember 9. 21:27 (péntek) /

„Gyakran túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban az utat szegélyező tájat és nem vesszük észre a kezüket felénk nyújtó embereket.”  (ismeretlen)

Olykor sok mindent megtennénk, megcsinálnánk, megnéznénk, néha még az anyagiak is adottak, mégsem jutunk el valahová. Talán mert nincs kivel, mivel, sok utánajárás, szervezés miatt hiúsul meg egy tervezett kirándulás. Ez esetben a szervezési gondokat megoldotta Bíró Zoltán helyi RMDSZ-elnök, s nem is rosszul, sőt. Egy kirándulás sikere, amire a cím is utal, elsősorban a szervezettségen múlik, hogy a kirándulók csak a dolgok felhőtlen élményeit tapasztalják. Mindemellett az időjárás is a kirándulók mellé szegődött, hisz két olyan szép nyári nap adatott szeptember harmadik és negyedik napján, ami még élvezetesebbé tette az egyébként is csodás balatoni tájat.

A ,,kis” csoport, 57 ember szombat reggel indult Erdőhegyről, s mindenki tele volt várakozással: az is, aki már látta a csodás „magyar tengert”, és az is, aki csak hallomásból vagy képről ismerte. Már az utazás megalapozta azt a jókedvet és derűt, ami később jellemezte a két napot. Nem érződött, hogy nem egy homogén, összeszokott társaságról van szó, sőt a fiatalok és idősebbek jól megfértek egymás mellett, mindenkinek volt egy mosolya vagy jó szava a másik felé, ami csodálatos, főleg a mai rohanó világban.

A megérkezést követően mindenki igyekezett mihamarabb megmártózni a Balaton vizében, ami lenyűgözte az oda látogatót. Aki csendes sétára vágyott, volt rá lehetőség. Mindenki kedvére választhatott, abban viszont mindenki egyetértett, hogy ez egy gyönyörű hely, s kár lett volna kihagyni. Volt, aki mondogatta is: bánhatja aki nem jött. Az esti bőséges vacsorát követően ki-ki kedve szerint választott magának programot. Az egészen fiatalok a diákszálló nyújtotta lehetőségekkel éltek, de a sétát választók sem maradtak élmény nélkül, ugyanis Siófok utcái éjszaka is varázslatosak, nem beszélve az esti Balaton látványáról.

Vasárnap a csapat zöme nagy várakozással indult a hajóútra Tihany felé. A csodás út után jött a nap fénypontja, a tihanyi bencés apátság meglátogatása, amelynek befejezéseként dr. Korzenszky Richárd perjel szavai mélyen megérintettek bennünketz: „Béke az ide látogatónak, áldás a távozónak”.

Visszatérve a siófoki szállásra, régi ismerősöket köszönthettünk: a tőlünk elszármazott Fazekas-Ruck tanárházaspárt, amely segítségére volt Bíró Zoltán szervezőnek abban, hogy a csoport megfelelő szálláshoz jusson. Élmény volt a velük való találkozás, elkezdődött a nosztalgiázás a „régi szép időkről”…

Noha a bőséges és változatos program mindenkit kellemesen kifárasztott, s a beígért autóbusz késéssel érkezett, a jó hangulat nem romlott, sőt… Egy esti fürdőzés így még belefért a programba, s ami feltette rá a koronát: a jókedvű nótázás, ami mondhatni egységes közösséggé kovácsolta a csoportot.

Csáki Margit

Hozzászólások