Ha otthon nem gyűjtünk szelektíven, utána hiába válogatják!

A 2017. január 1-jétől bevezetett új hulladéktárolási illeték apropóján, a Temesvári Köztisztasági Vállalat (RETIM) február 9-én, csütörtökön bemutatta a sajtónak a háztartási szemét útját a házak elé kitett kukáktól a gizellafalvi környezetbarát hulladéktárolóig.

Annak ellenére, hogy Temesváron már 2008-ban bevezették a szelektív hulladékgyűjtést, a mai napig csak a hulladék 12-15%-át tudják energetikai nyersanyagként értékesíteni, illetve újrahasznosítani, a többi a hulladék gizellafalvi hulladéktárolóba kerül. Gizellafalva közelében fenyegetően nő a szeméthegy, öt év alatt már több mint 500 ezer tonna használhatatlan hulladék gyűlt itt össze!

Nem lehet megkülönböztetni a fekete és a sárga kukák tartalmát

A sajtó kisbusza először a Dâmbovița lakótelep tömházai között állt meg, ahol a RETIM emberei éppen az újrahasznosítható hulladékot tartalmazó sárga kukákat ürítették ki. Belenéztünk a sárga kukákba, a tartalmuk nagyjából rendben volt, többnyire PET-palackokat, kartont, papírt, nejlonzacskókat és egyéb csomagolóanyagokat tartalmaztak. „Sajnos a válogatásnál derül ki, hogy a sárga és a fekete kukák tartalma alig különbözik egymástól – mondta Dan Pascu, a RETIM marketingigazgatója. – Lefényképeztük a kétféle kukák tartalmát és nem lehet eldönteni, hogy melyik az újrahasznosítható hulladék közülük.” A RETIM elöljárói határozottan cáfolják azt a városi mítoszt, hogy „a kukások úgyis egy helyre gyűjtik a fekete és a sárga kukák tartalmát”. A szemünk láttára mindenesetre csak a sárga kukák tartalmát ürítették a szemetesautóba, igaz, hogy az autót nem lehetett megkülönböztetni a háztartási szemetet elszállító társától.

A szabadfalui családi házak előtt fekete kukák és sárga zsákok sorakoztak, újrahasznosítható hulladékkal. „A sárga zsákok tartalmával nagyjából elégedettek vagyunk, de nincs minden családi ház előtt sárga zsák, ezzel szemben a fekete kukákban bőven találunk PET-palackokat és fóliákat.” – mondta Pascu. Neki lett igaza: ahol a sárga zsákok hiányoztak, a fekete kukákban bőven voltak PET-palackok. Az egyik kuka tulajdonosa is előkerült, ő azzal védekezett, hogy neki nem hoztak sárga zsákot, amit a RETIM vezetői azonnal cáfoltak, hiszen szerintük bárkinek adnak sárga zsákokat, ha igényli. A szándék az, hogy egy fél évre, vagy akár egy egész évre elegendő sárga zsákot adjanak a családi házak lakóinak, a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzésére.

Két váltásban válogatják a szemetet

A Sági úton működik a RETIM hulladékválogató állomása, ahol az újrahasznosítható és energetikai nyersanyagot igyekeznek szétválasztani a jelen technológiával feldolgozhatatlan hulladéktól. A hulladékválogató létesítése 5,35 millió euróba került, itt választják külön az energetikailag hasznosítható hulladékot, amit a cementgyárak átvesznek (nem ingyen, fizetni kell érte!) és elégetik, valamint az újrahasznosítható hulladékot. Az évente összegyűjtött 15 000 tonnából mindössze 3500-4000 tonna műanyagot, fémet és üveget tudnak újrahasznosítani, a többi szintén a hulladéktárolóba kerül.

„A hulladékválogató állomást 2010-ben helyezte üzembe a RETIM – nyilatkozta a sajtónak Gheorghe Para vezérigazgató. – Van egy kézi válogató vonal, sárga kukák és zsákok tartalmát válogatják szét az alkalmazottak. Az a gond, hogy teljesen vegyes szemét kerül a futószalagra, amiből csak rossz hatásfokkal lehet kiválogatni az újrahasznosítható hulladékot, illetve az energetikai nyersanyagot. Itt nyolc ember válogatja reggeltől estig, két váltásban a szemetet, de havonta csak mintegy 1000 tonnát tudnak szétválogatni. Van egy másik szalag, amelyik a fekete kukák tartalmát válogatja szét, mechanikusan és szétválasztja az energetikailag hasznosítható hulladékot a biológiailag lebontható hulladéktól, előbbit hatalmas bálákba csomagolja és ezeket elszállítjuk a cementgyáraknak. Ez az energetikai nyersanyag minden tekintetben megfelel az európai szabványoknak.

Hangsúlyozom: a szelektív hulladékgyűjtés sorsa a háztartásokban dől el. Ha a lakosság vegyes hulladékot tesz a kukákba, azt már szétválogatni lehetetlen!”

Fenyegetően nő a szeméthegy Gizellafalván

A Sági úti hulladékválogatótól Gizellafalvára vitt az utunk, ahol korszerű, úgynevezett „környezetbarát” hulladéktároló fogadja egész Temes megye hulladékát. A hulladéktároló területén már egy tekintélyes szeméthegy gyűlt össze az üzembe helyezés óta eltelt 5 év alatt, amelynek látványa civilizáltabb, mint az egykori paráci szemétdombé, de mégiscsak szeméthegy... Dan Pascu marketingigazgató a Nyugati Jelennek elmondta: már több mint 500 ezer tonna, a mi technológiánkkal semmire sem használható hulladék gyűlt itt össze. Az ide szállított hulladék után kell fizetni az úgynevezett hulladéktárolási illetéket, amelynek kettős célja van: rávenni a lakosságot, hogy szelektíven gyűjtsön, illetve létrehozni egy alapot, amelyből a hulladékgazdálkodási rendszereket lehet fejleszteni.

Gizellafalvára szállítják Temesvár hasznavehetetlen hulladékát és a megye újrahasznosítható hulladékát is (faanyag, PET-palackok, alumínium-dózisok stb.). Gizellafalván a temesvárinál kisebb kapacitású hulladékválogató működik, ahová a megye településein többnyire előválogatás nélkül összegyűjtött vegyes hulladék kerül. A válogatás után a hulladékot mechanikai módszerrel felaprózzák, majd biológiai kezelésnek (érlelés, bomlás) vetik alá hatalmas konténerekben. Az innen kikerülő hulladék jut a hulladéktárolóba, amely hamarosan megtelik és egy újabb hulladéktárolót kell megnyitni Gizellafalván.

A szeméthegy mellett szerencsére nagy mennyiségű újrahasznosítható hulladékot is láttunk Gizellafalván, tekintélyes halom volt például felaprózott faanyagból és karácsonyfákból, amiből fűtőanyag lesz, de voltak textília-, karton- és sörösdoboz -bálák is.

„A célunk az, hogy az idei év végégig legalább 50%-kal növeljük az újrahasznosítható hulladék mennyiségét és a jövő év végéig a jelenlegi mennyiséget meg szeretnénk kétszerezni – nyilatkozta a sajtónak Dan Pascu marketingigazgató. – Ehhez az kell, hogy a lakosság már otthon szelektíven gyűjtse a hulladékát, ennek érdekében több sárga kukát és zsákot bocsátunk a rendelkezésükre és minden eszközt bevetünk a jobb tájékoztatás érdekében. Utóbbi esetben elsősorban a sajtóra számítunk, de szeretnénk önkéntes fiatalokat is bevonni tájékoztató kampányunkba. Ahol nem megy szép szóval, ott bírságolás is lesz, amit az idei évtől a törvénykezés lehetővé tesz. Először azzal kezdjük, hogy a nem megfelelő tartalmú kukákat nem szállítjuk el, majd bírságok következnek, amit nem mi, hanem a helyi rendőrök szabhatnak ki. A kukák nem megfelelő tartalmáért 500–2500 lej értékű bírságokra számíthatnak a lakótársulások!”