Május 25-én, vasárnap választják meg Romániában és több más uniós országban is az Európai Parlament új tagjait. (Nem mindenütt, mert Dániában, Írországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában vasárnap nem rendeznek választásokat.)
Már javában folyik a választási kampány, a sajtóban, a jelöltek kampánykörútjain naponta hallani a testületről, arról, hogy miért fontos elmennie a szavazópolgárnak a választásra. Most ezt a fontos uniós testületet próbáljuk közelebbről bemutatni.
A strasbourgi (Franciaország), illetve brüsszeli (Belgium) és luxemburgi székhelyű Európai Parlament (Luxembourg ad otthont az adminisztrációs irodáknak, más néven a „Főtitkárságnak”) 751 tagját (létszámuk Horvátország nemrégi uniós csatlakozása nyomán megnő az előző ciklushoz viszonyítva) ötéves időtartamra az uniós választópolgárok közvetlenül választják – azaz minden országban a mandátumért induló (különböző pártokhoz, politikai alakulatokhoz tartozó) jelöltekre adják le voksukat.
A Parlament az Európai Unió Tanácsa (röviden: a Tanács) mellett az Unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye.
A Parlament három fő feladata:
1. a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat;
2. a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a Bizottságot;
3. a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós költségvetést.
1. Jogszabályelfogadás. A Parlament számos területen a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal együttműködve dönt az uniós jogszabályok tartalmáról, és azok hivatalos elfogadásáról a rendes jogalkotási eljárás néven ismert folyamatban.
A Lisszaboni Szerződés kibővítette azoknak a szakpolitikáknak a körét, amelyekre a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik, és így a Parlament nagyobb hatáskört kapott a jogszabályalkotás terén, többek között a mezőgazdaság, az energiapolitika, a bevándorlás és az uniós alapok területén. De más fontos döntéseknél is szükség van a Parlament hozzájárulására – például az újabb országok felvételénél az Európai Unióba.
2. Demokratikus felügyelet
Az új Bizottság kinevezésekor a 28 (tagállamonként egy-egy) biztos csak a Parlament hozzájárulása esetén léphet hivatalba. Ha az Európai Parlament képviselői nem fogadják el valamelyik biztosjelöltet, a testületet egészének kinevezését elutasíthatják.
A Parlament lemondásra szólíthatja fel a Bizottságot annak hivatali ideje alatt. Ezt bizalmatlansági indítványnak nevezik.
A Parlament a Bizottság felett a bizottsági jelentések megvizsgálása és a biztosok meghallgatása útján gyakorol ellenőrzést. A parlamenti bizottságok ebben fontos szereppel bírnak.
A képviselők megvizsgálják a polgárok petícióit, és vizsgálóbizottságokat hozhatnak létre.
Amikor a tagállami vezetők az Európai Tanács csúcstalálkozói keretében üléseznek, a Parlament véleményt nyilvánít a napirendi témákról.
3. A költségvetés felügyelete
A Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt fogadja el az Unió éves költségvetését.
Egyik bizottsága felügyeli a költségvetési kiadásokat, és évente értékeli, hogy a Bizottság hogyan gazdálkodott az előző évi költségvetéssel.
Az Európai Parlament összetétele
Az egyes országok nagyjából a népességük arányában részesülnek a képviselői mandátumokból. A Lisszaboni Szerződés a képviselők számát országonként legalább 6, illetve legfeljebb 96 főben határozta meg.
Mivel a jelenlegi parlamenti képviselőket még a szerződés hatályba lépése előtt választották meg, a képviselői helyek számát a következő parlamenti választásokkor ki kell igazítani. Németország például 99 képviselő helyett csak 96-ot küldhet majd az Európai Parlamentbe, a lett képviselők száma pedig 9-ről 8-ra csökken.
Az uniós tagországok közül Németország a most következő választások nyomán 96, Franciaország 74, az Egyesült Királyság és Olaszország 73-73, Spanyolország 54, Lengyelország 51 képviselővel szerepel a parlamentben. Romániának 32 képviselője lesz. A velünk határos Magyarországot 21, Bulgáriát 17 parlamenti tag képviseli. Ausztriának 18, Belgiumnak 21, Ciprusnak, Máltának, Észtországnak, Luxemburgnak 6-6, Görögországnak 21, Szlovákiának 13 európai parlamenti képviselője lesz.
Pártok, nem országok szerint
A képviselők politikai hovatartozás, nem pedig állampolgárság szerint alkotnak csoportokat az Európai Parlamentben.
A frakciók:
– Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport
– Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja
– Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
– Európai Konzervatívok és Reformerek
– Zöldek/Európai Szabad Szövetség
– Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal
– a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport.
Mint látható, az Európai Parlament is „tarka” politikai szempontból, sokszínű, mint az egyes tagországok parlamentjei. Hogy melyik csoportba hány képviselő kerül a 28 tagországból, az természetesen az egyes országos választóin múlik.
Hozzászólások