Szent László élete és kultusza

A lovagkirálynak is nevezett I. László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója tiszteletére dr. Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója tartott lebilincselő előadást május 11-én, csütörtökön a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Az előadásra hatalmas érdeklődés közepette került sor a Gerhardinum Római Katolikus Líceum előadótermében, az eseményen Roos Márton temesvári püspök őexcellenciája is részt vett.

Dr. Csorba László egyetemi tanár, kutató történész, aki közel tíz évet töltött a Római Magyar Akadémián, majd 2010-től a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává nevezték ki. Kiváló előadó, aki Temesváron is lenyűgözte hallgatóságát enciklopédikus tudásával és szemléletes előadásmódjával. Szent László élete és kultusza című előadását a Képes krónikából kiragadott illusztrációkkal és a Szent László ereklyék fotóival tette szemléletessé., végigvezette a hallgatóságot a frissen kereszténységre tért magyar királyság vérzivataros, a magyar trónért folytatott küzdelem jegyében eltelt XI. századi történelmén. I. István után az 1077-ben trónra került I. László volt a legnagyobb hatású magyar király, aki az általa hozott törvényekkel megszilárdította a magántulajdont, helyreállította az ország belső rendjét, elfoglalta Horvátországot és szentté avattatta az államalapító István királyt, majd annak fiát, Imre herceget, Gellért püspököt és két remetét, Andrást és Benedeket. „I. László idejében a hatalom láthatóságát, a propagandát a szentek biztosították” – mondta dr. Csorba László, aki izgalmas részleteket tárt fel az 1192-ben szentté avatott I. László ereklyéiről. A legismertebb Szent László ábrázolás a győri bazilikában őrzött herma, egy csodálatos középkori ötvösmunka, amelyben a szent király ereklyéit őrzik ma is. I. László koponyája alapján, korszerű eljárással rekonstruálták a király arcát, a rekonstrukcióról készült fotót is láthattuk az előadás során. Szent László és az Árpád-házi szentek, Szent István és Szent Imre kultusza a középkorban messze túlmutatott Magyarország határain, Dél-Itáliában és Nápolyban is vannak olyan templomok, ahol Árpád-házi szenteket ábrázoló szentképeket őriznek. Izgalmas részleteket hallottunk a Szent László legendáról, a testi erejéről és vitézségéről híres László király és a leányrabló kun vitéz párviadaláról, amelyet a Képes Krónika is leír és a magyarországi templomok falfestményei is megörökítették. „Ez a legenda egy ősi eurázsiai mítosz megszentelt változata, a sötétség és a világosság, a jó és a rossz küzdelme”, mondta dr. Csorba László. Végezetül azt is megtudtuk, hogy a középkori lovagok példaképének tekintett I. László lett volna az első keresztes hadjárat vezetője, ha 1095-ben bekövetkezett halála ebben meg nem akadályozza.

A temesvári hallgatóság hosszan tartó tapssal jutalmazta a remek előadást, amelynek létrejöttében nagy érdeme volt Szász Enikő TMNSZ-elnöknek, a Bánsági Magyar Napok főszervezőjének.