Jelenidő

Nem akármilyen személyiség lesz április utolsó harmadában Arad (és környéke) vendége: Zolcer János.

Ha eddig nem ismerték a nevét (bár pár éve kirobbanó sikerű előadást tartott egy rendkívül érdekes, Gorbacsovról szóló könyvének bemutatóján az arad-belvárosi református templom imatermében), most megismerhetik.

Április 14-én, hétfőn 18 órára a Jelen Ház nagyterme megtelt érdeklődőkkel p. Böjte Csabának, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökének az előadására, amelyre a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Szülők Akadémiája rendezvénysorozatban került sor.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kuratóriuma az újszentesi Dénes Ildikónak ítélte a 2025 évi Nagy István-díjat, amelynek ünnepélyes átadására április 12-én, szombaton került sor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Dísztermében.

Április 15-én, kedd éjjel 1.15-kor az aradi tűzoltókat háztűzhöz riasztották Groșeni településére. A helyszínre a borosjenői és borossebesi tűzoltók, valamint egy SMURD-mentőegység sietett. A tűzben a lakóház és a mellette lévő melléképület megközelítőleg 300 négyzetméteren égett, s a tűz a szomszédos melléképületekre is átterjedt.

A meteorológiai előrejelzésekre való tekintettel, mely szerint a héten a hőmérő higanyszála a 28°C is elérheti a CET Hidrocarburi távfűtési szolgáltató április 15-én úgy határozott, hogy a távfűtést április 16-án, szerdán 8 órától kezdődően felfüggesztik.

A Maros-Ártér Természetvédelmi Park munkatársai ezekben a hetekben intenzív munkálatokat végeznek a természetvédelmi terület túraútvonalain. A cél az, hogy a látogatók biztonságosan és kellemes körülmények között fedezhessék fel a park páratlan természeti értékeit.

Az RMDSZ Arad megyei székházának ünnepi nyitvatartása
• Április 18–21. – zárva,
• április 22–24. – 9.00–17.00,
• április 25. – 9.00–13.00.

Egy nagyszabású városi környezet-rehabilitációs akció keretében 61 fajhoz tartozó 3180 fát, cserjét és évelő növényt ültettek el 2025. április 12-én, szombaton Temesvár gyárvárosi tömbháznegyedében. A 750 négyzetméteren elterülő zöld terület egy 400 négyzetméteres, több mint 2200 fából és cserjéből álló városi minierdőt foglal magában, amelyet a világ számos városában bevált Miyawaki-módszer szerint hoztak létre.

A Heti Új Szó Baráti Kör két magyarországi partnerével közösen, a Makói Szolgáltató Nonprofit Zrt.-vel és a szegedi Magyar Ifjúsági Szövetséggel karöltve, határon átívelő projektet valósít meg, melynek célja a nyilvánosság tájékoztatásának javítása a határon átnyúló régiókban.

A Városi Erdők Hetéhez kapcsolódóan a Parcul Biodiversității Urbane Arhitect Miloș Cristea Egyesület vezetett természetjárást szervezett a Maros-parton. A kezdeményezés célja az volt, hogy újra közelebb hozza az embereket az urbánus környezetben is megtalálható természeti értékekhez.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör ezúttal a megszokottól eltérő időpontban, április 23-án, szerdán délután 5 órakor tartja soros munkaülését az aradi RMDSZ székházában. A rendezvényen Csokonai Vitéz Mihályra emlékeznek a költő halálának 220. évfordulója alkalmából.

Az Arad Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége bejelentette, hogy módosítja a látogatási rendet, mivel megszűnt az influenza miatt elrendelt járványügyi készültség. Az intézkedés oka, hogy jelentősen csökkent azoknak a betegeknek a száma, akik szezonális légúti panaszokkal fordulnak orvoshoz, és közülük is kevesebben szorulnak kórházi kezelésre.

Április 11-én a Nyugati Jelen újságíró–olvasó találkozót szervezett Kisperegen, amelyen a helyiek, előfizetők vagy csak olvasók, Kovács Imre, Nagypereg községének polgármesterével kiegészülve, újágunk képviselőjének – s az alkalmat megragadó polgármester – beszámolóját hallgathatták meg.

A Temes megyei RMDSZ-szervezet, a 2025. 01. 8-i Állandó Tanács döntésnek értelmében elfogadta a tisztújításra vonatkozó ütemtervet/naptárt, amely tartalmazta a helyi szervezetek és a megyei szervezet tisztújítási folyamatának módozatait. Azon résztvevőknek lesz szavazati joguk, akik a közgyűlés időpontjáig megerősítik tagságukat, vagy belépési nyilatkozatot tesznek.

A Romák világnapja kapcsán Kolozsváron bemutatott felmérés szerint az Erdélyben magyarul  beszélő cigány gyermekek körében 97 százalékos az iskolai lemorzsolódás. Azaz 100 előkészítős cigány gyermekből 3 végzi el a középfokú oktatás valamilyen formáját. A lemorzsolódásban óriási szerepe van a társadalmi kirekesztésnek. A felmérés szerint Erdélyben körülbelül 110 ezerre tehető a magyarul (sok esetben csak magyarul!) beszélő cigányok száma, akik, többnyire szegregáltan a Székelyföldön és a Partium északi részén élnek.