„A Hunyadi-kastély közelében állhatna a nagy törökverő lovas szobra”

– Beszélgetés Szakács Béla temesvári szobrászművésszel –

A Temesvári identitások című képzőművészeti tárlat keretében állították ki a város első lovasszobor-tervét, amelyet Szakács Béla szobrászművész és egy fiatal szobrász, Eugen Bârzu készítettek. Hunyadi János lovasszobor-tervéről Szakács Béla szobrászművész nyilatkozott a Nyugati Jelennek.

– Hogyan született meg Hunyadi János lovas szobrának a makettje?

– A tél végén újságcikkek jelentek meg arról, hogy a városházának szándékában áll lovas szobrokat állítani, mert Temesvár az egyetlen nagyváros az országban, ahol nincsenek lovas szobrok. Arra gondoltam, hogy eleibe jövök ennek az ötletnek és az egyiket a három általuk javasolt személyiség közül megpróbálom megfogalmazni. Hunyadi János a magyar történelem egyik kiemelkedő alakja, és azt szeretném, ha már valaki elkészíti a szobrát, akkor legyen magyar szobrásznak is köze hozzá. Hunyadi Jánost ugyanakkor a románok is, a magyarok is magukénak vallják, ez a történelmi kérdés nyitva marad ezután is.

– Milyen források alapján mintázta meg a nagy törökverő hadvezér alakját?

– Sajnos dokumentum, korabeli ábrázolás nagyon kevés létezik, két-három rézkarc meg fametszet állt a rendelkezésünkre. Aránylag keveset tudunk Hunyadi János alakjáról, talán alacsony, szőke ember lehetett, de az bizonyos, hogy erős akaratú, jó stratéga volt. Olyan információkat is hallottam, hogy Zsigmond magyar királynak lett volna a nem hivatalos gyermeke. Ez nem látszik alaptalannak, látványos felemelkedése is ezt az információt igazolná. Tény, hogy a kormányzóságig vitte és a magyar hadseregnek a fővezére volt. Nándorfehérváron szinte tízszeres török túlerő ellen nyerte meg a csatát, amivel 40-50 évre visszaszorította a török európai előretörését. Sajnos a csata végén ő is megbetegedett pestisben, és meghalt, onnan hozták haza a holttestét Gyulafehérvárra, ahol láttam a szarkofágját.

– Ön hol állítaná fel Hunyadi János temesvári lovas szobrát?

– Két lehetséges helyszínt látok a szobor számára. Az egyik a Hunyadi-kastély (Bánát Múzeum) jobb oldalán található kis tér, ahol Emanoil Ungureanu szobra állt, mielőtt onnan elköltöztették. Ez a tér nagyon testhezálló lenne Hunyadi János szobra számára. A másik lehetséges helyszín a Bánát Múzeum és a Modex divatház közötti terület, ahol most parkoló van.

Egy köztéri lovas szobor számára jól behatárolt tér kell, mert egy túl nagy tér nagyobb méretre is kötelez.

– Mekkora lenne a lovas szobor ideális mérete?

– Ahhoz hogy egy kültéri lovas szobor megfelelő módon érvényesüljön, a talapzattól számítva legalább 4,5–5 méter magas kell hogy legyen, a ló lábától a lovas fejéig. A nyitott tér nagy méretet kíván, egy életnagyságú lovas szobor elveszne a térben. Szó volt arról, hogy a Bălcescu téren állítanának fel lovas szobrot, oda legalább egy 6-7 méter magas szobor kell ahhoz, hogy érvényesüljön. Kolozsvári diák koromban volt alkalmam felmászni a Mátyás-szobor talapzatára, olyan magas, hogy csak kinyújtott kézzel értem el a lónak hasát!

– A makett talapzatán két név szerepel, az Öné és Eugen Bârzu-é.

– A korban is eléggé előrehaladtam már, a fizikai erőállapotom sem olyan, hogy egyedül mernék nekikezdeni egy ekkora munkának. Eugen Bârzu fiatal szobrász, volt diákom, akire lehet számítani mesterségbeli tudás szempontjából is.

– Áll-e már valahol köztéren Ön által készített lovas szobor?

– Nekem nem ez az első lovas szobor kísérletem, de mindeddig egyik tervem sem valósult meg. Részt vettem egy Attila-pályázaton, ahol végül kiderült, hogy a pályáztatók komolytalanok, nem gondolták át, hogy mennyibe kerülhet egy lovas szobor. Egy másik lovas szobor elképzelés esetében én mondtam vissza a dolgot. A Hunyadi János-szoborterv a harmadik lovasszobor-kísérletem!