Látványos Bertalan-kiállítás a temesvári Múzeumban

A Temesvári Szépművészeti Múzeumban (Vármegyeháza, Dóm tér 1. szám) az elmúlt hét végén nyílt meg a Bertalan István neoavantgárd művész életművét a múzeum gyűjteményén keresztül bemutató kiállítás. Bertalan István az 1960-as–70-es években a temesvári művészeti élet vezéralakja volt, tanítványai közül jelentős képzőművészek és építészek kerültek ki, akiknek munkáiból szintén láthatunk egy válogatást a kiállítás keretében.

A tárlatnyitón Bertalan István munkásságáról Victor Neumann múzeumigazgató, a a kiállításról Marius Cornea muzeológus tartottak előadást. Victor Neumann arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bertalan István vezetésével alakult „111”, majd később a „Sigma” csoport művészei együtt kísérleteztek és alkottak a konstruktivizmus és a kinetizmus irányzatok hatása alatt. A Bertalan István vezette művészeti csoport szorosan együttműködött az Eduard Pamfil pszichológus vezette bionikai körrel, így a művészetek és a tudományok mezsgyéjén sajátos tudományos elméletek és gyakorlati eredmények, valamint művészeti alkotások születtek. „Ebből az interdiszciplináris együttműködésből született meg a második világháború utáni temesvári képzőművészeti iskola” – mondta Victor Neumann.

Az óriási érdeklődést kiváltó eseményen részt vett Constantin Flondor képzőművész, Bertalan István harcostársa a Sigma csoportból, aki „Berci” különleges személyiségét hozta emberközelbe. Flondor szerint a Sigma csoport vezéralakja olyan volt, mint a tűz, akitől eltávolodva fáztál, de ha túl közel kerültél hozzá, akkor égetett. „Amikor nagyon közel kerültünk egymáshoz, akkor Berci volt, de néha megkeményedett és távolságtartóvá, Bertalanná változott” – idézte fel Flondor az együtt töltött időszakot. Bertalan István egyik legjobb tanítványa az Építészeti Egyetemről, Vlad Gaivoronschi arról beszélt, hogy a „mester” pedagógiai módszere egyedülálló volt a romániai építészeti oktatásban, az ő keze alól kerültek ki a legkiválóbb építészek és mérnökök. Gaivoronschi szerint a sokoldalú képzőművész a zenét tartotta a művészetek királynőjének és utolsó alkotói korszakában zenei műveket fogalmazott meg a festészet nyelvén.

A mintegy 70 Bertalan István-alkotást magába foglaló kiállítás anyagát Marius Cornea muzeológus mutatta be. A mester különböző korszakaira jellemző, az 1965–1991 időszakban született alkotások külön termekbe kerültek, talán a legkülönlegesebbek az 1981–86 időszakban született szobrok, amelyek a németországi kivándorlás előtti időszakban születtek Nagyszebenben.

A tárlatnyitót Alexandra Guțu csellóművész és barátainak mini-koncertje színesítette, aki a mester kedvenc zeneműveiből mutatott be egy válogatást.

A látványos Bertalan István kiállítás 2016. március 10-ig naponta 10–18 óra között látogatható a Temesvári Szépművészeti Múzeum második emeleti termeiben.