Nem jöttek be a remények

„Ha vasárnap győznénk, az sokat segítene, mert egy kicsit háttérbe szorítaná a csapat eddigi gyengébb eredményeit”, mondta volt csütörtökön Cristian Todea, az UTA edzője.

A győzelem nyilván segített volna, hiszen az UTA-nak az három pont nagyon kellett volna eddigi szűkös hozományához, s bár a bajnoki reményeknek már régen búcsút kellett mondania (ilyen csapattal és teljesítménnyel akár a második vonalbeli bennmaradás is veszélybe kerülhet), egy idegenbeli győzelem, pláne Temesváron igazi nagy bravúrnak számított volna, főleg azután, hogy a házigazdák mindjárt a meccs elején betaláltak az aradi kapuba. Aztán egy idő után valahogyan mégis sikerült kiegyenlíteni, és a szünetre 1-1-es eredménnyel mehettek öltözőbe a csapatok. Bár már ekkor vége lett volna a mérkőzésnek…

De hát nem volt, s az aradiakon az se segített, hogy szurkolói a szünetben összeverekedtek a temesvári szurkolókkal, s a csendőrség közbelépése kellett a két tábor szétválasztásához. Éppen ideje lennek olyan szabályt, rendeletet hozni, hogy az ennyire vérmes szurkolókat ha nem is örökre, de jó ideig távolt tartsák a labdarúgó mérkőzésektől – egy természetesen, borsos büntetést követően.

Következett a második félidő, amelyen az aradi csapat szintén nem mutatott sokat, viszont kapott még egy gólt. Egyébként a csapatok jó ideig tíz-tíz emberrel játszottak, miután mindkettőből kiállítottak egy-egy játékost. A 95. percben lefújt mérkőzés ezúttal is csalódást okozott a hét autóbusszal Temesvárra érkezett aradi szurkolóknak, akik reménykedtek kedvenceikben.