Világéletemben utáltam sorban állni. Ez valószínűleg az „átkosban” szerzett kellemetlen tapasztalataimban gyökerezik, amikor gyakorlatilag mindenért sorba kellett állni, fagyban, kánikulában, esőben és hóban, néha órákig és mégis hiába, mert az orrunk előtt elfogyott az áhított termék. Most azonban elégtétellel nyugtázom, hogy az emberek sorban állnak a betétdíjas csomagolóanyagokat elnyelő automatánál, és magam is szívesen állok be a sorba, mert tudom, hogy ennyivel is kevesebb pillepalack, alumínium doboz vagy italos üveg kerül a természetbe, az útszéli szemétdombokra vagy a háztartási szemétgyűjtőbe.
2024. április 19. 18:32 (péntek)