Ősök napja – ahol a világ legnagyobb jurtája épül fel

Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, a lovas nép mibenlétéről vagy a hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye az augusztus 16–18. között zajló 5. Ősök Napján. Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye idén is Bugacon lel otthonra, ott épül fel a világ legnagyobb jurtája ezúttal is.

Magyarországon számtalan ünnep- és emléknap van, de sokáig hatalmas hiányosság volt, hogy nem volt egy olyan ünnep, amikor a magyarság legnagyobb őseire és a honfoglalásra összességében is megemlékezünk. Ez a jogos igény hozta létre, és a legtöbb magyar hagyományőrző csoportot tömörítő és képviselő Magyar Turán Szövetség kezdeményezte az ünnep megtartását, így 2011-ben Bugacon került megrendezésre az első Ősök Napja ünnep, amelyet azóta minden második évben megtartanak. A sokak által ismert Kurultáj hagyományőrző rendezvény ikertestvére az Ősök Napja, csak míg a Kurultáj a magyar, hun és türk tudatú népek törzsi gyűlése, addig az Ősök Napja elsősorban a Kárpát-medencei magyarság ünnepe.

Nem fesztivál, ünnep

Bár sokan szeretik fesztiválnak nevezni, a szervezők inkább Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepségeként emlegetik rendezvényüket. „Ez nem fesztivál, hanem ünnep, mely a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állít emléket. Az Ősök Napja mára olyan összekötő kapoccsá vált, ami az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja” – fogalmazza meg Bíró András Zsolt, a rendezvény főszervezője. Hozzáteszi, az Ősök napja egyfajta tradicionális seregszemle, amelyen harci bemutatók, lovas versenyek és lovas vetélkedők, íjász programok, a magyar-hun-avar örökséget bemutató kiállítások, népzenei és magyar táltos-zenei programok kerülnek főként a középpontba.

A rendezvénynek otthont adó Bugacon minden évben hatalmas jurtatábor épül, a honfoglalás-kori táborban a kézműves mesterek a fegyverkovácsolás és bronzöntés tudományát mutatják be a látogatók számára. Az Ősök Sátrában antropológiai-régészeti kiállítás látható, amely a hunok, avarok, és a honfoglaló magyarok embertani és tárgyi emlékeit mutatja be. De nem csak a szemet gyönyörködtetik a rendezvényen, hanem az elmét is: a jurta táborban felállított előadósátorban ugyanis a tudományos élet képviselői szakmai előadásokon osztják meg a tudományos ismereteket a honfoglalók viseletéről, fegyverzetéről, az ősi sztyeppei népek istenképéről, kultúrájáról, szokásairól: régész, antropológus, történész, zenetörténész is értekezik a legfrisebb kutatásokról.

A lovas versenyektől a bothúzó bajnokságig

Nem lehet azonban igazi hagyományőrző rendezvényről beszélni, ha nem kapnak főszerepet a rendezvényen a lovak és az íjászat: az ünnepi programsorozat három napja alatt a legjobb lovasíjász csoportok mutatják be íjász és lovagló tudásukat Bugacon. A tervek szerint 500-600 lovas és gyalogos hadi hagyományőrző részvételével zajlik majd a tradicionális seregszemle. A hagyományos nomád erőpróbákat is felelevenítik a rendezvényen, így lesznek lovas versenyek és lovas vetélkedők, íjász verseny, amelyeken bárki részt vehet, de Bugacon kerül megrendezésre a bothúzó magyar bajnokság és a magyar övbirkózó nemzeti bajnokság is.