Az Egyesült Államok év végéig kivonja csapatait Irakból?

Ezzel több mint nyolc év után ténylegesen véget ér(ne) az amerikai részvétel az iraki háborúban, hivatalosan ugyanakkor cáfolták Washingtonban, hogy végleges döntés született.

Az Egyesült Államok lemondott arról a tervről, hogy katonáinak egy részét Irakban hagyja a csapatkivonások december 31-i határideje után – közölték a Fehér Ház és a védelmi minisztérium névtelenül nyilatkozó tisztségviselői, hivatalosan ugyanakkor cáfolták az értesülést. Ez azt jelentené, hogy több mint nyolc év után ténylegesen véget ér(ne) az amerikai részvétel az iraki háborúban, dacára az iraki biztonsági erők állapota és a potenciális instabilitás miatti aggodalmaknak.

Az amerikai kormányzat hónapokon át tárgyalt a bagdadi vezetőséggel arról, hogy módosítsák a 2008-ban aláírt csapatkivonási megállapodást, vagy kössenek új biztonsági egyezményt. A három évvel ezelőtti megállapodás alapján az amerikai harcoló csapatok 2010 végéig elhagyták Irakot, a maradék 2012 januárjáig távozik, onnantól kezdve kevesebb mint kétszáz amerikai katona szolgálhat az országban.

Az utóbbi hónapokban arról tárgyaltak a felek, hogy néhány száz katona maradjon, és segítsen az iraki biztonsági erők kiképzésében. A Pentagon egyik szóvivője szombaton azt mondta, hogy még nem született végleges döntés a kiképzésben való együttműködés kérdésében. Ugyanakkor a Fehér Ház egyik magas rangú tisztségviselője megerősítette, hogy minden amerikai csapatot haza vezényelnek, és csak mintegy 160 katona marad a nagykövetség alárendeltségében. Egy magas rangú katonatiszt ugyancsak közölte, hogy a csapatkivonás befejezése kész tény.

Az iraki vezetőség megosztott az amerikai katonai jelenlét ügyében. A támogatók azzal érvelnek, hogy a kiképzés folytatása és az amerikai segítség létfontosságú, különösen az iraki légtér védelmében és a hírszerzési információk begyűjtésében. Mások viszont erősen elleneznek mindennemű amerikai katonai szerepvállalást, főleg a síita milicisták, és azzal fenyegetőznek, hogy megtámadják az esetleg maradó amerikai katonákat.

A megállapodást erősen akadályozza, hogy Washington és Bagdad nem jutott dűlőre az Irakban állomásozó amerikai katonák jogállásáról. Az Egyesült Államok ragaszkodott ahhoz, hogy katonái jogi mentességgel rendelkezzenek, amit viszont az iraki vezetők elutasítanak. Núri al-Máliki iraki kormányfő nyugati diplomatáknak elmondta, hogy nem viszi a parlament elé az immunitás kérdését, mert a képviselők úgysem szavazzák meg.

Az amerikai diplomácia viszont gőzerővel fog működni. Az amerikai nagykövetségek közül a bagdadi a legnagyobb, és a külügyminisztérium irodákat nyit Bászrában, Erbílben és Kirkukban, valamint szerte az országban azokon a helyeken, ahol alvállalkozók tanítják meg az amerikai fegyverek kezelésére az iraki erőket. Bagdadban az amerikai nagykövetség védelmére maroknyi tengerészgyalogost rendelnek ki, az Irakban maradó további 157 katonának az lesz a feladata, hogy megkönnyítse az amerikai fegyvereladásokat Iraknak.

Hivatalosan cáfolják, hogy végleges döntés született

Az amerikai kormányzat cáfolta azokat a sajtóban szombaton megjelent híreket, amelyek szerint Washington feladta volna, hogy meggyőzze a bagdadi vezetést, a december 31-i kivonást követően is maradjanak amerikai katonák a közép-keleti országban – írta jelentésében az ITAR-TASZSZ. Az orosz hírügynökség idézte Tommy Vietort, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivőjét, aki szerint folytatódnak a tárgyalások Irakkal a két ország közötti jövő évi biztonsági együttműködésről.

George Little, a Pentagon szóvivője hasonló tartalmú bejelentést tett, amit azonban annyiban kiegészített, hogy tévesek azok a feltételezések, amelyek szerint már végleges döntést hoztak volna a bagdadi kormánnyal folytatott együttműködésről.

(hirado.hu/MTI)