G-20 után klímacsúcs

2023-ra jöhet össze az a 100 milliárd dolláros alap, amelyet a gazdag országok ígértek a szegényeknek.

A világ 34 legszegényebb államának költségvetését vizsgálta meg a Jubilee Debt Campaign jótékonysági szervezet, és az eredmény lehangoló: azért nem jut pénz a klímaváltozás elleni harcra, mert a kamatkiadások végzetesen megterhelik ezeknek az országoknak a büdzséjét.

29,4 milliárd dollárt fordítanak ezek a szegény államok évente adósságtörlesztésre, míg a klímaváltozás elleni küzdelemre 5,4 milliárd dollár jut.

Uganda példája jól mutatja, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. Az elmaradott afrikai ország évente 107,4 millió dollárt költ arra, hogy késleltesse vagy megakadályozza a klímaváltozást. Az adósságtörlesztés összege az idén 739 millió dollár. Ráadásul ez dinamikusan növekszik: 2025-ben már 1350 millió dollár lesz – írja a londoni The Guardian.

Ha minden így megy tovább, akkor 2025-ben már hétszer annyit kell a 34 legszegényebb államnak adósságtörlesztésre fordítania, mint amennyit a klímaváltozás elleni harcra költhet – hangsúlyozza a jelentést összeállító Jubilee Debt Campaign jótékonysági szervezet.

Heidi Chouw, a szervezet vezetője a glasgow-i környezetvédelmi csúcstalálkozóhoz fordul, hogy elérje: a gazdag államok enyhítsenek a szegények terhein. „Glasgow-ban a gazdag környezetszennyező államoknak fel kell vállalniuk a felelősséget, és finanszírozniuk kell a szegény államok küzdelmét a klímaváltozás ellen oly módon, hogy ingyenes támogatást nyújtanak vagy pedig elengedik az államadósság egy részét.”

Csak két év múlva várható komoly támogatás

Az elmúlt 20 évben az IMF és a Világbank arra beszélte rá a szegény államokat, hogy vegyenek fel bankkölcsönöket fejlesztéseik finanszírozására. A szegény országok abban bíztak, hogy ha rendesen törlesztenek, akkor ők is olyan kedvező kölcsönöket kapnak, mint a gazdag államok, de erről szó sincsen. Míg a bankok a gazdag államoknak 1,5–2,5%-os kamattal nyújtanak hitel, addig ez a szegény országok esetében 10%.

A gazdag államok azt ígérték, hogy létrehoznak egy évi 100 milliárd dolláros alapot, melyből a szegény országok pénzt kaphatnak a klímaváltozás elleni harcra. Ezt még Koppenhágában ígérték meg a klímaváltozási csúcson 2009-ben. A brit miniszter, aki Glasgow-ban elnökölni fog a csúcstalálkozón, előzetesen annyit közölt, hogy a 100 milliárd dolláros támogatási alap 2023-ra jöhet össze – írja a londoni The Guardian.