Két zongorás Bartók-szonáta a születésnapi emlékhangversenyen

Március 28-án, szomba­ton tizenötödik alkalommal szerveztek Bartók-napot a zeneszerző szülővárosában, Nagyszentmiklóson. A Bartók-szobor megkoszorúzása után emlékhangversenyt tartottak a Nákó-kastélyban, ahol a Mihăilescu házaspár előadásában felcsendült Bartók Béla nálunk ritkán játszott műve, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre.

A nagyszent­miklósi Pro Bartók Társaság és a helyi Mű­velődési Ház rendezvénye a Bartók-szobornál koszorúzási ünnepséggel kezdődött. A zeneszerző születésnapjának 134. évfordulóján a Pro Bartók Társaság, a helyi Polgármesteri Hivatal, a topolyai (Vajdaság) és zsombói (Magyarország) küldöttségek, az RMDSZ, a civilszervezetek és magánszemélyek elhelyezték a kegyelet koszorúit Jecza Péter alkotásának talapzatánál.

A Bartók-nap a felújítás alatt levő Nákó-kastély dísztermében telt házas hangversennyel folytatódott. A hangverseny díszvendége volt dr. Kerek Ferenc szegedi egyetemi tanár, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Pro Bartók Társaság művészeti vezetője és Dănuţ Groza nagyszentmiklósi polgármester. A városatya a koncert közönségének azt ígérte: a szeptemberi városnapokra befejeződik a Nákó-kastély felújítása, és a Bartók-rajongóknak is kellemes meglepetéssel kedveskedik a Polgármesteri Hivatal, de erről többet nem árult el. Az emlékhangverseny csúcspontja Bartók Béla egyik népszerű, de nálunk ritkán játszott műve, a Szo­náta két zongorára és ütőhangsze­rek­re volt, amelyet a temesvári Mihăilescu házaspár, Dragoş és Ma­nuela-Iana, (zongorák), valamint Doru Roman és Szabó Zsolt (ütőhangszerek) adták elő, nagy elismerést aratva.A sikeres koncert keretében az ifjú Ioan Mihăilescu részletet játszott Beetho­ven 12. zongora­szo­nátájából és előadta Chopin cisz moll Scher­zóját, majd a Mihăilescu házaspár bemutatta Sz. Rahmanyinov Hat négykezes zongoradarabját.

„Tizenöt esztendővel ezelőtt tartottuk meg először a nagyszentmiklósi Bartók-napot – nyilatkozta lapunknak Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke. – A célkitűzésünk Bartók Béla szellemiségének és emlékének ápolása, életművének népszerűsítése és bemutatása volt a zeneszerző szülővárosában. Úgy vélem, hogy a Bartók-életmű bemutatásával jól állunk, a könnyebben hallgatható daraboktól, népdalfeldolgozásoktól indultunk el, és az évek során felcsendült itt A csodálatos mandarin, a Harmadik zongoraverseny vagy most a Szonáta két zongorára. Aki rendszeresen eljött a hangversenyekre, az másfél évtized alatt közel kerülhetett Bartók Béla életművéhez.” Tamás Sándor örömmel nyugtázta, hogy idén igazi eurorégiós rendezvényt sikerült összehozni a Vajdaságból és Magyarországról, valamint Temesvárról és a Nagyszentmiklós környéki településekről érkezett vendégekkel. „Az is része volt az elképzelésünknek, hogy ne csak a nagyszentmiklósiakat, hanem az egész régiót megszólítsuk, és az idén ez sikerült is” – mondta Tamás Sándor. Az örömbe egy kis üröm is vegyült, mert a Blüthner koncertzongora, amely a Román Rádió Vándorló Zongora akciója keretében jutott el három évvel ezelőtt Nagyszentmiklósra, áprilisban ismét útra kel, hogy más hazai kisvárosokban szólaljon meg. „Abban reménykedünk, hogy a Nákó-kastély felújítására szánt európai pénzből sikerül egy zongorát is vásárolni, mert nagy szükségünk van egy jó hangversenyzongorára” – mondta befejezésül Tamás Sándor.

Említésre méltó, hogy a temesvári zenerajongókat a Nagyszentmiklósi Polgármesteri Hivatal kényelmes autóbusza díjmentesen szállította az Aranka-parti városba, hogy részt vehessenek a Bartók-nap eseményein.