Réthy Emese

Soha nem hittem volna, hogy egyszer eljön az az idő, amikor örülni fogok a rendőrnek.

Már megint a hőség. Napok óta nem alszunk, naponta cserélünk ágyneműt, reggeli zuhany után 10 perccel már átázott rajtunk a ruha. Ha néha egy-egy zápor leesik, az bizonyosan jégeső, orkán, de felüdülést nem hoz, csak bajt.

Két hét múlva kezdődik Budapesten a vizes világbajnokság. Az esemény előkészületei és költségei hatalmas vitákat váltottak és váltanak ki országszerte, de leginkább a fővárosban.

Mostanában igazán szépen összekutyulódtak a dolgok az Európai Unió portáján. A legutóbbi csúcstalálkozó üdvöskéje kétségtelenül az új francia elnök volt, aki az előző szocialista kormány pénzügyminisztereként el tudta hitetni a franciákkal, hogy a megoldásokat csakis ő ismeri.

Manapság a közbeszédben egyre inkább elharapódzó ádáz vádaskodások mutatják, mekkora árok tátong a magyar társadalom tagjai között.

Időközönként felröppen a magyar médiában a hír: újabb kanyarós betegeket diagnosztizáltak Romániában. Az aggályoskodók figyelmeztetnek: ne utazzunk oda, különösen oltatlanul és gyermekkel.

Idén először mindenkinek elkészítette Magyarországon az adóbevallását az adóhatóság. Azaz mindenkinek, aki munkáltatónál bejelentett alkalmazott, és akinek adóelőlegét havonta levonják a béréből.

A napokban lesz 40 éve annak, hogy elballagtunk a gimnáziumból. Egy emberöltő. Ha belegondolok, mekkorát változott azóta a világ, megrémülök. Bár akkor diktatúrában éltünk, mégis békés, vidám világ volt az, hiszen aki fiatal, az nem érez politikai terheket.

Érdekes statisztika látott napvilágot a napokban. Arról közöltek adatokat, hogy az Európai Unióban a tagállamok államfőinek vannak-e gyermekei. Nos: Európa jelenlegi legfontosabb vezetőinek nincsenek gyermekei.

Még tizenéves süvölvények sem voltunk akkoriban, amikor már tudni illett mindenkinek – fiúnak, lánynak –, hogy mi illik.

Tegnap egy kis bosszúság ért: kiégett az éjjeli lámpámban a villanykörte, és nem volt otthon másik. Nosza, munkából hazafelé jövet bementem a boltba, hogy pótoljam a hiányt. És ha már veszek, akkor takarékosat. Mert környezettudatos vagyok!

Eta nénit egy áruházlánc egyik üzletében fedeztem fel magamnak. Azért mondom, hogy magamnak, mert szemlátomást igen sokan ismerték már a madárszerű, cserfes öregasszonyt.

Mint minden tavasszal, idén is megrendezték – ezúttal április 22–23-án – Budapesten az Országos Táncháztalálkozót és Kirakodóvásárt.

Több ezren tüntettek a kormány politikája ellen nagyszombaton a budapesti Szabadság téren. A résztvevők sípot, kereplőt és különböző zajkeltésre alkalmas dolgokat vittek magukkal. Azt mondták, ezzel szeretnék jelezni, hogy nem maradnak csendben, és nem lehet elhallgattatni őket. Virágvasárnap óta ez már a hatodik tüntetés volt a fővárosban.

A magyar költészet napján nem sok időm van ünnepelni, elmélyülni. Pár nap szabadságot vettem ki húsvét előtt, és igyekszem minden ügyes-bajos dolgomat elintézni, amire dologidőben nem érek rá.